22 éves lányként megcsókolnátok egy 16 éves fiút?

Egyszer egy buliban ahol nagyon berúgtam (nem szándékos volt, nem szoktam sokat inni és pláne nem töményet, egész egyszerűen véletlen besikerült) 23 évesen csókolóztam egy 16 éves sráccal:DD Életem egyik legcikibb sztorija. Nyilván akkor is tudtam, hogy nem kéne de amúgy is egy éppen rossz időszakban voltam, nagyon sokat ittam és amikor a srác lesmárolt és már nem tudtam arrébb menni, hagytam. Nyilván egyébként nem tenném.

De nem történt semmi több, nem mentünk a csókolózásnál tovább, azért fura mód mégis némileg eszemnél voltam, úgy voltam vele, hogy oké nem történik semmi illegális. Azóta már nevetek ezek, mert igen kínos és röhejes de nyilván nem csinálnám újra, pláne nem komolyan és senkinek nem lett semmi baja. Másrészt fiatal voltam/vagyok, csinál az ember hülyeséget, nem nagy dolog.

A srác meg gondolom mesélhette a suliban a haverjainak, hogy egy idősebb csajjal smárolt:D

(utólag belegondolva lehet én voltam neki az első, mert nagyon nem volt jó)

Magas, erős testalkatú, kissé telt, de sportoló srác voltam. (Judo, kézilabda, súlyemelő versenyszerűen, Aikido) Mindez mellett komoly, kissé koravén gondolkodású. (habár akkoriban, 80-as években ez nem volt nagy ritkaság a fiatalok körben)

Mindig is jól kijöttem a lányokkal is, így akadt elég sok lánybarátom a haverok mellett. Udvarolni, flörtölni is már kissrác koromban megtanultam. Nem görcsöltem soha, ha lányokkal, felnőtt nőkkel kellett beszélgetnem. Még az óvodában is voltak lányok, akik belém estek, egyik rettentően oda volt értem. Ha én lebetegedtem, akkor ő nem akart oviba menni. ;) (anyukám óvónő volt ugyanott, sokszor mesélte ezt a sztorit itthon) Iskolában is élveztem a lányok társaságát, illetve a lakótelepen. Hatodik utáni nyáron egyik osztálytárnőmmel, aki szomszédom is volt, nagyon összemelegedtünk, szinte az egész nyarat együtt töltöttük. Onnantól egy párnak számítottunk nyolcadik végéig. Egy év után a baráti, plátói vonzódáson túl léptünk. Nem volt nagy intimitás, de tini szerelmi csókolózások, ölelkezés, tapizás igen. Ballagás után ő dobott egy 5 évvel idősebb szomszéd haverért. Fájt, de az új iskola, a súlyemelő versenyek lekötötték a figyelmem. 17 évesen megismerkedtem anyukám munkahelyén egy friss diplomás 24 éves lánnyal. Kerülgettük egymást egy ideig, majd összejöttünk és két évig egy pár voltunk. Érettség tekintetében alig volt különbég köztünk, tanultságban volt persze. Mivel szakközépbe jártam, ahol gyakorlatunkat cégeknél végeztük, sőt, vállaltam diákmunkát is, így munkahelyi tapasztalatokkal is rendelkeztem. (Házzá kell tenni, akkoriban 14 éves kortól már munkába lehetett állni főállásban. Így rettentő mások voltak a fiatalok, a világnézetük, komolyságuk.)

Soha, senki nem szólt egy rossz szót sem a korkülönbségünkre! Én elég érettnek tűntem megjelenés tekintetében is, ő pedig kellően fiatalnak. Hamar kialakult férfias viselkedésem, így a bombázó szépségű nő mellett képes voltam alfahímként fellépni, ha szükség volt rá. Megesett, idősebb 40-50 körüli pasas zaklatta miközben nézelődtünk a Váci utcai üzletben, én pedig kérdőre vontam. Nem voltam soha agresszív, elég volt a megjelenésem. Persze, az is segített nyújtott, hogy az eladónő a pártunkra ált és kiküldte a férfit az üzletből. Volt még hasonló eset, de mindig megálltam a helyem, soha nem néztek taknyosnak az idősebb nővel az oldalalom.

Az én véleményem, ez nem csupán életkor kérdése. Számtalan élethelyzettől függ! Mennyire férfi a srác, mennyire nő a lány, milyen élettapasztalattal, megjelenéssel rendelkeznek, milyenek a körülmények...stb.? Nem jó ötlet általánosítani és kaptafára húzni a szituációkat!

Érett férfiként voltak nálam fiatalabb és idősebb párjaim. A tartós viszonyban, a továbbiakat tervezgetve előjön a korkülönbség kérdése, ami néha bekavar, de a viszonyok elején nem ezen van a hangsúly, hanem a kölcsönös vonzódáson.

Tehát, kedves kérdező, ezt nektek kell eldönteni, felesleges másokat kérdezni erről!

52f