Ha 36 éves nő lennél, viszonyt kezdenél-e egy 25 éves fiúval?

Hidd el, nagyon sok huszonévessel dolgozom. Komolytalanok, gyerekesek, a többségüknek nem sok célja van még, kb zsebpénzért dolgoznak és gyakorlatilag a szülők tartják őket el. Nem mondom, hogy mind ilyen, de akiket én ismerek, azok igen. Ismerőseim gyerekei szintén. Pár éve végezték el a sulit, soknak közülük rendes munkája sincs. Tervei főleg nincsenek, csak a bulik.

Én pedig már teljesen más életszakaszban vagyok, mint ők. Egyszerűen nem tudom azt mondani rájuk, hogy férfi. Igaz, amikor ennyi idős voltam sem tudtam. Max pasi vagy srác. A férjem is 29 volt, amikor elvett és rá már azt tudtam mondani, hogy férfi.

Az egyedülmaradás szempontjából egyébként is irreleváns ez a történet. Tekintve hogy itt kapcsolatról szó sincs. Van egy 12 éves fiam Nyilván 25 évesen tervben sincs neki, hogy egy 12 éves gyereket nevelgessen. Nem is akarnám.

Most élvezem, hogy nincs párom. Soha nem voltam a magam ura. A szüleimtől a férjemhez költöztem 19 évesen. Most tartok ott, hogy végre nem kell senkinek elszámolnom azzal, hogy mit és hogyan teszek. Nem mondom, hogy soha nem akarok kapcsolatot, de most jó ez így. Csak a szex hiányzik. És az a fura, hogy eddig az sem hiányzott. Csak most. Miatta. Eljátszottam a gondolattal, hogy talán jó is lehetne.

Nem gondolom, hogy az élettapasztalat vagy a komolyság a diplomán vagy a betöltött pozíción múlna. Én 30 évesen szereztem diplomát, de semmivel sem lettem másabb érettség szempontjából, mint amikor csak érettségim volt.

De ha már a kort nézzük, például szívesebben megyek egy 40 éves orvoshoz, ügyvédhez, mint egy két éve végzetthez.