Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért unom meg hamar a férfiakat, látszólag semmilyen ok nélkül?
Nagyon sokszor megtörténik velem, hogy elkezdek ismerkedni, és nagyon szimpatikus lesz egy pasi. Vagy csak véletlen összeismerkedünk, és fellángolok irányába. Sokszor olyan érzés, mintha odáig lennék érte, annyira szimpatikus. De pár hónap alatt (akár volt valami köztünk, akár nem) ez alábbhagy, és már nem akarok tőlük semmit, nagyon közömbösek lesznek a számomra, sokszor még undort is érzek amiatt, ahogyan korábban viszonyultam hozzájuk. Pedig nem alja figurákról, hanem rendes, átlagos férfiakról van szó.
Mi miatt van ez?
Az a helyzet, hogy baromira nem tudsz/mersz elköteleződni ami lehet gyermekkori trauma, tiniként, felnőttként csalódások.
Vagy az az igazság, hogy a fejedben kreáltál magadnak egy fantáziát a szerelemmel kapcsolatban, irreális elvárásaid vannak a férfiakkal szemben és ha nem tudják őket megugrani akkor te már ki is estél a "fellángolásból" irántuk. Azért az idézőjel mert még az a fellángolásnak vélt érzés is hamis.
Saját magaddal cseszel ki mert álomvilágban élsz.
Ugyanilyen voltam, kb 17 éves koromtól. Addig tartott, amíg rá nem jöttem, hogy milyen férfi az, aki tényleg kell és le tudnám vele élni az életem.
Meg is találtam :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!