Beletörődnétek/elfogadnátok a párotokat abban az esetben, ha enyhén értelmi fogyatékos, és van szakvéleménye, illetve úgymond "diagnózisa" is erről?

"Ismerek ilyen embert, és bármilyen bántó amit írok: hosszú távon elviselni nem lehet, annyira buta. Egyetlen témája, hogy mit látott a tévében meg mit akar enni. Ha kap egy hivatalos levelet, áthozza, hogy magyarázzam el, mert nem érti. Fárasztó, pedig alapvetően egy jóindulatú pasi."

Hivatalos levelet 112es iq-val is volt , hogy nehezemre esett kitölteni. Bizonyos dolgoknak semmi köze az értelmi szinthez. Az esetlent sokszor összetévesztik a butával.

Ha nem találom szellemi partnernek, akkor össze sem jönnék vele, ergo nem lenne a párom. A magyarázatodban emiatt kiesnél, vagy ha nem magadról beszélsz, az, akiről beszélnél: " csak komplikáltabb, érzelmi, vagy a világ működését fejtegető dolgokról nem tudsz vele beszélgetni, illetve sokszor bizonytalanok, ezért támogatás kell nekik az élet egyes területein"... én azért első pár randin szeretek komplexebb, mélyebb témákról is beszélni.

Ha alapvetően szellemi partneremnek tartanám, komoly kapcsolatban lennénk, és akkor kiderülne egy hasonló diagnózis, csak amiatt, hogy "jaj, meg ne k / szóljanak / stigma", nem hagynám el.

26

Senki sem degradálta őket, pusztán leírtuk, hogy sosem jönnénk össze egy fogyatékossal. Pont, ahogy egy gyerekkel sem. Ettől még ugyanannyira értékes az élete, mint bárki másé, de párkapcsolatra alkalmatlan egy felnőtt, egészséges emberrel.

"Beletörődnétek/elfogadnátok a párotokat "

A párunkat választjuk, elfogadjuk, és nem beletörődünk.

Ha kétségeid vannak, nem ő az igazi a számodra.