Miért fogadják el nehezen ha valakinek lehetne barátnője, felesége, családja és mégis inkább egyedül marad?

Rólam van szó. Régebben voltak barátnőim, még családot is terveztem, de aztán nem úgy alakult. Rájöttem hogy nem nekem valóak a kötöttségek. Sosem voltam alkalmazkodó típus és őszintén nem is akarok senkihez sem igazodni, egyedül a sex ami hiányzik, de egy kapcsolat nem. Család, felelősség, gyerekek pedig a pokol lenne nekem.

A szüleim, illetve pár barátom is kérdezget hogy van-e valakim, mikor lesz családom, gyerekek stb... Hülyének néznek amikor elmondom hogy ez engem nem érdekel, nekem ez nem kell, látom a lesajnáló nézéseket, meg jönnek a fura beszólások, hogy biztos zsugori vagyok mert pénzem van, de nem osztom meg senkivel. Itt a gyakorin is olvasom hogy akinek nincs x idősen komoly kapcsolata azzal baj van. Komolyan ennyire beszűkültek az emberek hogy mindenkit egy kalap alá kell venni.

Hangsúlyozom NEM vagyok incel, néha összejön egyéjszakás, de akkor sem teszek érte semmit, csak úgy alakul. Amikor elmesélem barátoknak akkor sem értik hogy miért nem hajtom a nőt, miért elégszem meg ennyivel..

Páran megértenek, de mondjuk hogy ők a kissebbség.