Sikeres nők közül páran hogy-hogy nem követik az "AMIT ÉN ELÉRTEM, AZT A FÉRFITÓL IS ELVÁROM"-elvet?

Nem mindenki gondolkodik ugyanúgy. Ugyanazt elvárni, amit az illető is tud nyújtani, jogos, de az is oké, ha vki megengedőbb.

Nem tudom, én mennyire számítok sikeresnek, de éltem olyan tartós párkapcsolatban, ahol a párom a felét nem kereste meg annak, amit én. Nekem nem volt gondom ezzel, neki volt. Komplexusos volt, folyamatosan panaszkodott, hogy nekem biztos nem jó, és nem győztem nyugtatni... de aztán újrakezdte két-háromhavonta minimum. Egy pár év után nekem is elegem lett ebből, mert miért nem hisz nekem, ha sosem mutatom és mondom azt, hogy zavarna a keresete, és ha el is rongyosra rágom a számat 600x, hogy nekem így is tökéletes... a végén már megsértődtem, hogy miért tart engem felszínes p...nak. Valszeg neveléséből adódott, de én már nem bírtam ezt tovább. Nemcsak emiatt szakítottunk, hanem úgy közös elhidegülés miatt, de nekem biztos közrejátszott ez az elhidegülésemben.

Mindig csak a két félen múlik, hogy olyan kapcsolat hogy alakul, ahol vannak vagyoni, keresetbeli vagy épp képzettségbeli különbségek.

16

Zavarna, mivel 30hoz kozel, már ugy keresek, hogy komolyat ... tehat, szeretnék majd gyereket.

18

Nem gondolom, hogy elsősorban az...Hiába van a pasinak megfelelo egzisztenciaja, ha egy paraszt...és hiába normális egy pasi, ugyanugy instant elutasitas, ha nem lehet rá családi életet alapozni és/vagy nincsenek erzelmek stb. Ha egyedul maradok ezekkel az elvarasokkal, nem bánom, mert tudom, hogy sokkal boldogabb vagyok egyedul, mint a fenti 2 verzió bármelyikével