Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Aki volt már ebben a helyzetben, egy ilyen szituációt hogy lehet feldolgozni?
Egy két és fél éves távkapcsolatom ért véget. Barátnőm elkezdett hanyagolni, soha nem ért rá majd szakitott azzal hogy neki át kell gondolnia a kapcsolatunkat. Egy hónappal később rám írt hogy van valakije azt mondta azután ismerkedtek meg hogy szakítottunk milyen boldog vele és mi lehetünk azért barátok. Ebben nem mentem bele mert én még mindig úgy érzek iránta.
Aztán persze kiderült azt a férfit már korábban is ismerte nem azután ismerkedtek meg, hogy szakított velem. Hogy megcsalt-e nem tudom, de valószínű.
Sajnos nincs nagy sikerem a nöknél, így a történtek különösen földhöz vágtak és most rettegek mi lesz ha soha többé nem kellek senkinek, ha örökre egyedül maradok.
Az is rettenetesen fáj, hogy hazudott nekem, átvert.
Ha egyedül is maradsz akkor vigasztaljon az, hogy jobb egyedül, mint egy hazug kapcsolatban ahol a másik fél hanyagol és vágynánk a törődésére, de nem kapjuk meg.
(Egyedül pedig valószínűleg nem maradsz, az a legrosszabb eshetőség, de mégis jobb, mint a volt barátnőddel a kapcsolat.)
Köszönöm szépen a kedves szavaidat.
Igen valószínűleg azért ragaszkodtam hozzá ennyire még ha voltak is problémák, még ha voltak is negatív előjelek, mert 40 évesen ö volt a második, és egyben leghosszabb kapcsolatom. Mert volt, mer a tudat hogy nem vagyok egyedül. És most rettegek a magánytól
“ Egy két és fél éves távkapcsolatom ért véget. ”
Minden ilyen, gyakorlatilag plátói kapcsolat értelmetlen, tartalmatlan illúzió. Halálra van ítélve.
Totális időpocsékolás.
"két és fél éves távkapcsolat"
Eddig se volt veled, most sincs. Mi a különbség?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!