ŐSZINTÉN, te vagy a legjobb a párod számára?

Persze, hogy nem, de nekem is van "ideálom" (külösőt tekintve), aki nagyon nem ő.

Viszont ezer dolgon keresztülmentünk, a szex nagyon jó, a kapcsolatunk előre halad... szóval ebből a szempontból ő a legjobb.

Mi bajod?

Biztos van nálam jobb is, bár ha a azt nézem a felesége sokkal rondább volt nálam. Én meg meghíztam. Ő erősen kopaszodik.

De mi is a jobb? Nem ezt nézegetve járunk a világban, és amint találunk egy jobbat lecseréljük. Mert mindenkinél van szebb és jobb, és okosabb, és gazdagabb, és talpraesetebb, és mindenebb.

A mi szerelmünk nélkülöz minden józan észt (nem a külső miatt), főleg az ő részéről. Egyformán bolondok vagyunk, szinte teljesen azonos az erdeklődésünk, és nagyon sok évig próbáltunk egymás nélkül élni. De nem sikerült. Ennek oka van.

Talán mégis a legjobbak vagyunk egymásnak. Főleg ha nem azokat a bullshiteket nézzük amiket idehánytál, mert azok alapján kb senki nem a legjobb senkinek.

Ó dehogy! De gyorasan teherbe ejtett úgyhogy buktuk...

Viszont sokkal jobb nőt lenyomtam 😀

Mindketten találhatnánk jobbat végülis. De nem, nincs olyan hogy romantikázunk és bármelyikünk is másra gondol. Rég együtt vagyunk, igen van olyan hogy kiverem valaki izgalmasabbra, fiatalabra, de szex közben sose gondolunk másra. Sőt párom is gondol másra maszti közben, akár férfi ismerősére, kollégákra is. De amikor elélvez akkor mindig rám gondol.

Te még sose voltál elvakultan szerelmes, amiből aztán a mély szeretet kialakul, ha azt gondolod, hogy ez úgy működik, hogy hmmm Pisti netto 700at keres az akkor +2 pont, norbi 192cm magas az +2,5 pont.

Nagyon sajnálom azokat a nőket akinek a mindennapjai része a jaj miert nem a Huffnágelhez mentem gondolat, meg nyilván a hasonló helyzetben lévō férfiakat is sajnálom.

Persze nyilvân évente 1-2 alkalommal lehet olyan hogy na milyen jó lenne hogy ha az én párom is pl így viselkedne, de azért nem gondolok arra az adott nőre amikor pl közösen mittudomén főzőcskézünk a párommal.

Nekem ez az első kapcsolatom, neki a második, idősebb is nálam. Láttam képet az exéről, menő, erősen nőies teste van és minden képen haspólót hord. Én kis mellű, pattanásos arcú vagyok dús, világosbarna hajjal. Mégis a fiú szakított vele, és egy évre rá összejött velem.

Nem köteleztem, nem erőszakoltam rá magam. Ha szeretné, bármelyik pillanatban szakithatna velem. Mégse teszi. És nekem ez elég.

Szerintem is beteges dolog egy kapcsolatban ennyire rástresszelni mindenre, amit írtál. Nyugodj meg. Ha nem érzed őszintének a kapcsolatot akkor szakíts, de valószínű, hogy csak te gondoltad túl a helyzetet.

Most nem vagyok párkapcsolatban, de én hittem azt, hogy az exemnek, amíg tényleg jó volt a kapcsolat és nem az utolsó 1 év közös szenvedés (mint kiderült, mindketten kb. ugyanakkor kezdtünk el elhidegülni egymástól), én voltam SZÁMÁRA a legjobb. Nem a közvélekedés számára... a közvélekedés szerint én mint túlsúlyos nő, leginkább kössem fel magam az első fára vagy elégedjek meg egy alkesz nagypapával :D. Éreztem azon, ahogy velem viselkedik privátban és nyilvánosan is, hogy csak engem akar. Voltunk olyan társaságban, ahol volt női és férfi szemmel is bomba csaj (nem az instak...a mindent a kirakatba tevős kacsaszájú 10 kiló szilikon gyönyör, hanem szép arcú, formás testű, hosszú dús barna hajú, kedves lány... és rá sem bagózott, hanem csak velem volt elfoglalva). Volt egy exe, de őszintén szólva fogalmam sincs, hogy nézett ki. De többször mondta nekem, hogy velem jobb több téren is.

És fordítva is így volt, pedig ha tényleg a közízlést nézzük, a párom sem volt egy top 10es Calvin Klein alsógatyamodell, de baromira bejött. Volt olyan, hogy álmomban voltam vmi más pasival, és reggel hánytam a gondolattól is.