Miért van az, hogy amikor a lányok testileg a csúcson vannak, szellemileg akkor érnek a mélypontra?

A kérdés provokatív, de így is szándékoztam feltenni.

Ahogy beszélgetek emberekkel, és ebbe minden korosztály beletartozik, a következőt vettem észre. Amikor egy lány még gyerek, akkor(ha jól nevelték) kifejezetten értelmes és normális tud lenni. A gyerekkori sajátságok persze megvannak, de alapjában véve nincs vele probléma.

Amikor pedig átlépik a harmincat, akkor szintén nem szokott különösebb probléma előfordulni, mert általában már benő a fejük lágya és ismét elkezdik értékelni a másik belsőjét.

Viszont a kettő közötti időszak sok esetben kiábrándító tud lenni. A tiszteletreméltó kivételeket leszámítva borzasztóan elromlanak. Kezdődik az állandó vihogással, a totális önfejűséggel, folytatódik az irdatlan mértékben megnövekvő Ego-val és nagyképűséggel. Sokszor elképesztően ostoba gondolkodás és megmagyarázhatatlan döntések is hozzátartoznak az összképhez.A fontos emberi tulajdonságok teljes elértéktelenedése, ehelyett felszínes és üres dolgok kerülnek az előtérbe.

Szóval, mi a fene ez az egész? A hormonok teszik, a hatalom érzése vagy valami más?