A barátotok/férjetek mennyire ért férfias dolgokhoz?

#10 ha lakásban élsz, és nem kell fàt vágni, állatokat etetni, kertet művelni, nyugodtan elpakolhatsz magad után, mert ott az a feladat.

Az nem sütés-főzés, hanem alap dolog.

Vagy hagysz ott rohadni mindent az asztalon, amíg haza nem ér a párod?

A ruhákat a gépbe bedobni vagy kiteregetni mibe telik?

Nem minden nap romlik el valami, nem minden nap kell barkácsolni egy lakásban. Nem úgy van, mint a kertesben, hogy mindig van tennivaló.

Azt kell megcsinálni, ami van. Ha az èppen az, hogy kiteregeted a ruhát, akkor kiteregeted. Egy lakásban valóban nem különülnek el annyira a teendők, mint egy ház körül.

Ez nem kettős mérce.

Kérlek ne forgasd ki amit mondtam. Nem ez a kettős mérce. Hanem az, hogy mint láthatod, sok nő szerint igenis létező fogalom hogy férfias dolgok. Tehát ami klasszikusan férfi feladat, és mi vagyunk benne a jobbak. Viszont a másik oldalról én egyre többször látom, hogy ez hogy női feladat, ezt megpróbálják nemlétezőnek titulálni, sőt sovinizmusnak. Erre mondtam a kettős mércét.

Egyébként meg valóban változott a mérték, a férfi már nem a földeken dolgozik naphosszat, és a nőnek se kell állatokat etetnie, teknőben mosnia meg a többi. De azért a klasszikus férfi és női szerep még modern formában a többségnek megvan. Csak valamiért egyesek elkezdték elkenni a női oldalát manapság, hogy az nincs már és nem létező. Miközben a férfi oldal és kötelezettség meg ugyanúgy elvárt.

Kedves korábbiak, szerintem nagyon jókat írtatok, de van olyan idióta is, aki teljesen máshogy látja a dolgokat.

Hát nem könnyű vele, nekem elhihetitek, de hát a régi ismeretség miatt már nem szakítok vele:D

Ez a nő, nem gondolkodik és soha nem is gondolkodott ilyenben, hogy MI. Persze, ez aztán rá tudja nyomni a bélyeget az úgymond párkapcsolatokra, mivel azt látta, az a normális, ezért ő is próbált abban élni.

Általában őt küldték el a francba, vagy nem is szóltak a távozásról, majd rájössz magadtól.

Sokáig azt gondolta, hogy mindenki milyen szemét stb.. Akkor kezdett el valami világosodni, mikor ezek a férfiak, lényegében mind, mint a bumeráng újra- és újra megjelentek, vagy meg akartak jelenni az életében.

Nagy nehezen azért rájött, hogy nem bennük, hanem benne van a hiba. Mert ha tudattalanul is, de tényleg nem akar úgymond normális párkapcsolatban élni. Igen, még gyermeket is egyedül akart vállalni, de ezzel a másik félnek nem is volt problémája, akár milyen ember is volt.

Persze azért azt már nehezen viselte, hogy valóban nincs rá szükség, ezért hát kénytelen volt arréb cuccolni "szegény" nő egy megyével, mert ugye a férfi ahhoz már gyáva volt, hogy elé álljon, de ahhoz nem, hogy folyamatosan figyelje és ezt tudatosítsa is.

Aztán mivel a megyehatárok se jelentettek neki problémát, így hát a nő visszajött, úgyse tudott ott megszokni.A biztonság kedvéért persze nem ugyanabba a városba, de mint kiderült, ez sem jelentett problémát ennek a csodálatos mintaapának.

Mindegy, gond nincs vele, de azért jobb, ha az ember nem hívja fel magára a figyelmet.

A lényeg, hogy ez egy olyan nő, aki tökéletesen tisztában van az értékeivel, a hátrányaival, nincs önelfogadási problémája, amiben azonban teljesen biztos, hogy csak akkor érzi magát szabadnak, ha nem jelenik meg ez a sokak által agyon vágyott szó, hogy párkapcsolat.

Párkapcsolat alatt ő csak annyit ért, hogy szabadidejében, mikor pl. a pici aranyos és cuki-muki mások számára nehezen elviselhető gyermeke iskolában van. Nem tervez családi közös programot, és nem, a gyermekét sem szeretné rábízni nagymamára, amíg ő randizgat vagy nevezzük bárhogy. Mert nem azért szülte, nem azért vállalta ezt az egész tébolyt, hogy lepasszolja. Akár csak egyetlen másodpercre is. Mert már alig várta, hogy legyen. Még ha úgy föl idegesíti is, hogy majdnem kiugrik az ablakon, akkor is ő a legfontosabb, mindek felett álló és egyetlen.

És ezt a nőt nem érdekli, hogy van-e bármilyen kapcsolata, vagy mi az emberek véleménye, vagy hogy őt ezért lenézik-e vagy furcsálják vagy egyszerűen hülyének nézik. Mert nem tesz neki szívességet senki azzal, hogy ránéz. Ha tetszik neki valaki, igyekszik kifejezni, de nem érdekli, ha ez nem talál viszonzásra.

És hát mindezekből kiindulva, nem is foglalkozik és soha nem is foglalkozott olyan kérdésekkel, hogy mit csinál a "párja" vagy mit sem. A szótól magától is hánynia kell vagy röhögni, ez hangulatfüggő.

Szóval ez van. De ettől még teljesen képes elfogadni, hogy más, nevezzük úgy, hogy normális emberek, nem úgy gondolkodnak mint ő.

Mert nem embergyűlölő.

Neki ebből kiindulva egy kapcsolat, tényleg a szó szoros értelmében, a szabadidő kötetlen elfoglalása, ami nem abból áll, hogy ide-oda utazgatok, programozok meg tudja Isten mit nem csinál, hanem amire lehetőség két ember között, ami nem kell, hogy a szex legyen feltétlenül.

Szóval normális ember kerüli is, de szereti ezt mindjárt az elején letisztázni, mert nem olyan, hogy másokat kábítson, vagy megjátsza magát vagy belesodródjon olyan kapcsolatba, amire egyáltalán nem alkalmas.