Könnyebb úgy felfogni azt, ha valakivel, akit szeretek nem tudok összejönni, hogy úgyis vége lett volna egyszer?

Nem. Minden emberi kapcsolat véget ér, változik. Még a szülő-gyerek is.

Utasok vagyunk egy hosszú vonatúton, az állomáson néha leszállnak az utastársaink, majd újak szállnak fel. Az együtt utazás hosszabb-rövidebb ideig tart.

A holtomiglan-holtodiglan előbb-utóbb mindenkinek börtönné válik.

A szerelem valóban nem tart örökké, de olyan erős kötődést hoz létre 2 másodperc alatt, amire 10 év együttélés sem képes.

Ha a pillangók a gyomorból elmúlnak is 2 év alatt, a kötődés, amit létrehozott, 10-20 évig még kitart.

Ez elég vesztes hozzáállás. Ilyen alapon minden felesleges, mert egyszer úgy is meghalsz, nem?

Ha sorozatosan ugyan abba a problémába futsz bele, akkor érdemes megvizsgálnod jobban a helyzetedet. A megcsalás 2 félen múlhat. Ha te biztos vagy benne, hogy odateszed magadat ezekben a kapcsolatokban, akkor kérdéses, hogy miért választasz sorozatosan rosszul. Ha meg nem teszed oda magadat, akkor magadon is van még mit dolgozni.