Vajon mi a célja velem? Miért csinálja ezt?

Kb. egy hónapja megismertem egy férfit, akivel először nem akartam semmit, de ostromolni kezdett, és sikerült levennie a lábamról. Mindenáron meg akart kaparintani és el is érte, amit akart. Még nem találkoztam vele sokat, csak hetente 1-2 alkalommal, így megismerni sem volt még alkalmam. Sajnos az ismerőseit sem ismerem, így közös barátok útján nem tudok választ kapni a kérdésemre, pedig az lenne a legegyszerűbb. A történet az, hogy nagyon ritkán tudunk találkozni, mert olyan karra jár az egyetemen, ami nagyon kemény, éjjel nappal tanul, és hétközben egész nap órákon van. Mikor nagynehezen összejön egy-egy találka, akkor nagyon jól érzem magam vele, és úgy érzem, ő is velem. Úgy bánik velem olyankor, ahogy még előtte soha senki, szinte éget a vonzalma és a kedvessége. Minden alkalmat megragad arra, hogy kimutassa, elmondja, mennyire kedvel engem, milyen különlegesnek tart és hogy milyen szép vagyok. De a probléma ott kezdődik, mikor elválunk egymástól. Utána mintha teljesen a visszájára fordulna minden. Egyszerűen nem tudom elérni, írok neki, neten, sms-ben, hívom. De van,hogy 2-3 napig nem tudom elérni. Mire sikerül váltanom vele pár szót msn-en, mindig bocsánatot kér, sajnálkozik, elmondja, mennyire elfoglalt, milyen sokat kell tanulnia, és hogy hiányzom neki. Mindig ígérgeti, hogy ekkor és akkor találkozunk majd, én mindig készülök rá, várom egész este, aztán sokszor mégsem lesz semmi a találkából. Az ilyen esetekért később mindig bocsánatot kér, és elmeséli a "kifogásait". De amikor végre újra találkozunk, olyan, mint amilyennek leírtam az elején.

A problémám az egésszel az, hogy nem tudom mit is akar tőlem. Lehet, hogy minden kifogása igaz, és egyszerűen tényleg nem ér rá az iskola mellett. Tisztában vagyok vele, hogy tényleg rengeteget kell neki tanulni és nagyon nehéz, amit csinál. De azért naponta pár mondat nem férne bele? Megfordult a fejemben a másik véglet is... hogy mi van ha minden nap más csajt hülyít és mindig azzal foglalkozik épp, aki soron van, vagy amelyikhez épp kedve támad? Már finoman próbáltam nála erre rákérdezni, de a szokásos szöveget kaptam...hogy nagyon hiányzok neki, nagyon kedvel engem és szeretne velem találkozni, de nagyon sokat kell tanulnia. Szóval nem tudom, hogy deríthetném ki, mi az igazság... ti hinnétek neki a helyemben? Vagy mit tennétek?

elnézést kérek, ha hosszú lett, csak így tudtam minden információt leírni...ami még fontos lehet: én épp a találkozásunk előtt vetettem véget egy hosszú és fájdalmas kapcsolatomnak, ezért elmondtam neki, hogy egyelőre rettegek egy újabbtól és nem szeretnék beleugrani egybe...ő ezt nagyon megértően és normálisan fogadta, elmondta, hogy semmi baj, megérti, és hogy akkor csak barátkozzunk, ismerkedjünk egyelőre, legyünk nagyon közeli barátok... és hogy mindenben számíthatok rá, bármire szükségem van szóljak, bármi baj van, szóljak...és még hasonló "túl szép ahhoz, hogy igaz legyen" ömlengések...