Hogy élitek meg azt, ha látjátok a párotokon az érzelmei kihülését irányotokba?

Felteszem magamnak a kérdéseket hogy akkor most dobjam ki vagy később és nézzem végig ahogy teljesen kiabrándul megcsal/elhagy majd?

Meg olyan gondolatok: na ennyi volt akkor a kapacitása, végülis kevesebbet hittem, azt hittem lár honap múlva vagy egy alkalom után kidob de évekig bírta ezekszerint. Végülis túlteljesített így is. Ha azt nézzük.

Lelkiekben felkészülök nélküle élni tovább. Keresni azokat a pontokat is hogy nem csak jókat veszítek vele, hanem végre nem kell oráloznom már, nem ver fel amikor hajnalban jön haza a melóból, nem fog velem többet üvöltözni, nem cseszi el a nyaralásomat, kb mint ami most megy sláger a Flowers

[link]

Szolnek neki, hogy ezt latom. Megkerdeznem tole, hogy o is eszrevette-e magan, szerinte mitol tortenhetett ez meg? Tartos erzes ez, vagy csak rossz napjai vannak? Megkerdeznem, hogy akar-e tenni ellene, benne van-e, hogy ismet kozelebb keruljunk egymasnak?

Ha végképp offos: arra gobdolnek, hogy jo, hogy meg most derult ki, nem 10 ev mulva. Es hogyha nem o volt az igazi, akkor nem kell bankpdni (persze ettol meg nyilvan szomoru az ember, csak ez kis vigaszt ad). Azzal nyugtatnam magam, hogy van odakint valaki, aki ezek szerint ennel is sokkal jobban fog szeretni.

Elso: ha nem akarsz oralozni akkor ne oralozz.

Dehogy :D

Van, aki nem szereti. Es rengetegen vannak, akik nem szeretik, ha azt latjak, hogy nem szivesen adjak.

En pl csak akkor oralozok ha kedvem van hozza, paromnak igy is tokeletes.

Jajj, hagyd mar azt a bena szamot :D

De ja, ne bankodjatok egy olyan miatt, aki elvarja az oralt meg, noket les mellettetek, uvoltozik es nem ugyel arra hajnalban, hogy ne keljetek fel.

Ennel tenyleg csak jobb fog jonni, esku!