Szerintetek egy párkapcsolatban vagy házasságban létezik feltétel nélküli szeretet?

Szülő-gyermek vagy inkább anya-gyermek kapcsolatban létezik feltétel nélküli szeretet.

Párkapcsolatban, házasságban nem.

Gondolj csak bele, ismerkedés/ párkapcsolat kialakításakor, amikor már megvan az alap szimpátia és kémia után jönnek az "elvárások" ha nem teljesülnek, illetve összecsiszolódás közben egy része nagy mértékben deficites - jön az elengedés és a szakítás, mert elmúlik a szeretet. Ha létezne feltétel nélküli szeretet, akkor nem lenne (annyi) szakítás/válás sem.

Ergo hogy a szeret megmaradjon azt táplálni kell (kölcsönösen), ha nem táplálod elmúlik ezért sosem lesz feltétel nélküli.

Sokan kimondták már: a szeretet lehet feltétel nélküli, de a kapcsolatnak igenis vannak feltételei.

Szerethetem a párom akkor is, ha rossz az, amit tesz velem, de akkor már nem akarok vele lenni.

Nem létezhet.

A szülő-gyerek kapcsolat ilyen: mindegy, hogy néz ki, mennyire lesz okos, lehet fogyatékos vagy bármilyen, akkor is szeretem. Szeretem, ha lepisil, ha hisztit rendez a bolt közepén, vagy azt mondja, hogy utál, mert spenótot főztem. EZ a feltétel nélküli szeretet.

Egy kapcsolat soha nem lesz ilyen. Ha ez létezne, akkor tényleg bárkibe bele lehet szeretni, aki az utcán szembejön. Mindegy, hogy bunkó, elutasító, leköp, megver, nem tetszik, sőt egyenesen taszítónak látod. Épp nincs senkid arra járt, meglátod, és bámmm, életed végéig szereted feltétel nélkül. Akkor is, ha ő le se xart, mert ugye a viszonzás is egy feltétel. Szerinted ez így egy egészséges kapcsolatnak hangzik? Nekem nem annyira.

"A szülő-gyerek kapcsolat ilyen: mindegy, hogy néz ki, mennyire lesz okos, lehet fogyatékos vagy bármilyen, akkor is szeretem. Szeretem, ha lepisil, ha hisztit rendez a bolt közepén, vagy azt mondja, hogy utál, mert spenótot főztem. EZ a feltétel nélküli szeretet."

Ilyennek kéne lenni a párkapcsolatnak is, szerintem.

Mi lenne a különbség?