Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Olyan embert keresek, aki egy párkapcsolat megszűnése után még mindig azt érzi, hogy az illetővel a legjobb barátját, beszélgetőpartnerét (és persze az intimitást, testiséget) veszített el, és a többi ember nem igazán köti le az érdeklődését. ?
9: legyenek barátaim. Legyenek szoros baráti kapcsolataim. Az,hogy valami bizalmas legyen, annyira bizalmas, mint amiről te írsz, az is idő, energia. És az is két emberen múlik.
Nem szabad egy emberre a figyelmet. Igen, értem, hogy az lenne az egészséges. Szét tudom osztogatni a figyelmem, meg tudom csinálni, hogy majd egy következő párkapcsolatomban nem helyezek minden érzelmi energiát a másikra, pont azért, hogy ne alakuljon ki az a helyzet, amiről te írsz. Mondjuk 60 % lesz csak a páromé (az időmből, figyelmemből, beszédtémákból), a maradékot szétszórom más emberek között, szemben a korábbi 95-5 %-os arányhoz. Meg tudom csinálni. De nem erre vágyom, ez mindig megjátszás lesz részemről és én úgy érzem, így szart se ér az egész. Miért csináljam így, ha belülről nem ez az igény? Arra vágyom, ami vele volt. Miért játsszak meg mást? Nevezetesen: ti vagytok a barátaim. Nagyon fontos nekem a kapcsolatunk, olyan jól esik veletek a bizalmas beszélgetés, pont olyan kielégítettnek érzem magam ezektől, mintha a szerelmemmel beszélgetnék. De ez nem igaz!!!! :(
Kérdező! #9 vagyok.
Azt gondolom, hogy mindenki élje úgy az életét ahogy Ő jónak látja. Én csak leírtam a saját véleményem és azt, hogy szerintem mi az egészséges. Nekem speciel fontos, hogy hál' istennek sok olyan ember van az életemben (sok barátom) akiket megbecsülök, szeretek, akik kvázi kielégítenek érzelmileg vagy kiegészítenek. Akik tudom, hogy akkor is szeretnének, ha nagyon meghíznék vagy nagyon lefogynék, ha akarnék gyereket, ha nem. Ha elfoglaltság miatt nem beszélünk hetekig, akkor sincs semmi, mert előbb-utóbb úgyis beszélünk.
DE! Ez nekem fontos. Nem jelenti azt, hogy mindenkinek így kell élnie az életét.
Én pl.: édesanyámon láttam azt (elváltak a szüleim amikor kamasz voltam), hogy neki szinte 1-2 emberen kívül csak az a társasága volt, akiket apám révén ismert. Majd elváltak és egyedül maradt. Annyiban nem, hogy ott voltam én meg a testvérem, de nem sok barátja volt, aki segített volna neki átlendülni a helyzeten. 1-2 ember. Akik hasonló életkorúak, stb.
Szerintem az lenne az egészséges, ha egy embernek mindenféle emberi kapcsolata lenne. De megint hangsúlyozom, ez csak az én véleményem. Szerintem kissé furcsa, hogy téged csak egy párkapcsolat tud kielégíteni érzelmileg.
De élj úgy, ahogy Te jónak látod. Én csak kívánom, hogy megtaláld ennek a módját.:)
Igen, volt ilyen. De a barátaimat (mert nekem vannak), akkor is szerettem, és szívesen beszélgettem velük. Nem vártam, hogy pótolják, mert nem tudják és soha nem is lesz ugyanaz. Teljesen más szerepük van az életemben. Ez olyan, mintha azt mondanám, meghalt az anyám, akkor szülök helyette egy gyereket. Ez nem így működik. Ott rontottad el, hogy a kapcsolat alatt nem voltak párhuzamosan igazi baráti kapcsolataid. (Ebből mondjuk úgy tűnik, hogy tényleg sok lehettél a pasinak, te vártál túl sokat.)
Az természetes, hogy nem hiszed el, hogy lesz még ilyen. De miért is kéne? Foglalkozz mással, aztán majd jön magától új kapcsolat, vagy nem. Az az egészséges, ha egyedül vagy egy egész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!