Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párkapcsolatban élők (5-10 plusz éve)! Amikor már teljesen meguntátok a másikat, ugyanúgy előjött az üresség, a magány érzése?
Nem tudom megérteni, nekem még nem volt, de úgy nagyvonalakban el tudom képzelni, hogy milyen lehet:
Szerető család, otthon feeling, biztonságérzet, tartozni valahová..
Van értelme egyáltalán? Azért, hogy elmondhassa magáról, hogy a gyerekei miatt dolgozik? És az amit csinál, az igenis hasznos és számít, akár maradandót szeretne alkotni, akár nem.
És természetesen azért, hogy ami a saját gyerekkorából hiányzott, azt meg tudja adni a gyerekeinek. Ne verje a gyengébbeket (gyerek, asszony), mert az ő apja olyan (is) volt stb...
Vagy majd amikor öreg lesz (már ha megéli), ne egy öregek otthonában, kórházban pusztuljon el egyedül, legyen akinek hiányozzon? Vagy azért, ha öreg lesz legyen aki ápolja (a gyerekei), mivel szerették őt?
"Élj úgy, hogy ne vegyenek észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmész.”
(Victor Hugo)
Jó dolog ez, de nyilván csak akkor, ha akarod és a másik is akarja.
De az tök korrekt, ha valaki felismeri, hogy neki ez nem való és nem erőlteti. Több ilyen kéne. Sokan pusztán csak azért keresnek párkapcsolatot és alapítanak családot, "mert ígys zokás", saját motivációjuk nincs rá. Ez meg kb csak arra jó, hogy garantált kudarcra ítélje az egészet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!