SZÜLŐKÉNT, mi az, amit már nem engednél/hagynál szó nélkül, a felnőtt gyereked párjával kapcsolatban?

#10

Ezt te se hiszed el. Ugye?

Vannak előjelek. Például ha a pasi erőlteti a gyors esküvőt meg a gyerekvállalást. Tudja, hogy sokáig nem marad fent az álarca.

#14! Nem kell megjátszanod magad, az előző oldalon már linkeltem a tegnapi kérdésedet. Minden normális ember felismeri, hogy ugyanaz az elmebeteg vagy.

#13

Pedig gyanúsan hasonló a kettő.

Eleve azt kéne átgondolni, hogy szülőként egyáltalán bele kell-e szólni abba, hogy kivel van a felnőtt gyerekem. Ha belegondolsz, az én életemre nincs hatással. Ő meg azt kezd az övével, amit akar. El is szúrhatja. Persze, hogy figyelmezteti az ember, de nem tilthatja meg.

Szerintem szülőként annyi a dolgom, hogy támogassam. Akkor is, ha baromságot csinált.

#17

Láthatod, nem szabad beleszólni. Nem számit a tapasztalatod, a közvélemény számára egy bunkó utolsó szemét leszel, ha beleszólsz.

Ugyan ilyen bunkó szemét leszel akkor is, ha az általad írtak bekövetkeznek, és nem állsz hely gyerekedért. Akkor jön, hogy miért nem figyelmeztetted, miért nem akadályoztad meg. Hiába tudod, hogy rossz lesz, neked tűrnöd kell, és helytállnod.

#17:

Szép kis családod van...

Amúgy te komolyan azt hiszed, hogy ha anyuci elkezd fejhagon vijjogni, akkor egy szerelmes tini kiteszi a párját? Ugyanmár. Maximum titokban lesznek együtt. Csak azért se!

Amúgy abba valahogy jobban bele tudom képzelni magam, hogy a rendőrségről kell elhozni a kisasszonyt, mert betörte a pasija orrát. Mint írtam: nem áldozat típus.

Amúgy meg mi lenne? Ülök a kocsiba, elhozom, vigyázok az unokára és segítek talpra állni a gyerekemnek. Az más kérdés, hogy mi lesz azzal, aki kezet emel rá.

A tapasztalatom meg addig ér bármit, ha ki is kéri a véleményem, ha őszintén el meri mondani, hogy ha baj van. De ha elkezd a szülő zsarnokoskodni, meg megszabni, hogy kivel lehet kapcsolata, akkor azzal még mindig csak annyit ér el, hogy a szerelmes gyereke nem öt választja, és esetleg örökre elveszíti.