Lányok olyan volt veletek, hogy akit jóképűnek tartottatok nem volt az esetetek és akit nem tartottatok elsőre helyesnek bejött nektek?

Nekem volt. Az első kategóriát inkább úgy fogalmaznám meg, hogy látom, hogy objektíven jól néz ki meg sok nőnek bejön, de nekem nagyon nem (hogy ismert példát hozzak, Channing Tatum, Wentworth Miller típusú férfiak arcra nagyon nem hoznak elő belőlem semmit). És igen, olyan is volt, akit nem tartottam helyesnek, de a kisugárzása miatt megszépült a szememben (de ezek sem voltak olyanok, akik 100%-ig taszítottak volna, az olyan típus fejre is állhat, nem fogok hozzá vonzódni... de ettől még voltak ezek között olyanok, akike sok nő baromira rondának tartott volna).

Én a jelenleg 3 éve komoly páromat elsőre sajnos kifejezetten kellemetlennek láttam külsőre, rettenetesen öltözött és a haja is előnytelen volt. De idővel barátkoztunk, neki meg már tetszettem, ezért hallgatott rám. Lecserélte a 3x olyan bő ruháit, elment normális fodrászhoz, és teljesen más ember lett, azóta számomra a legszebb férfi. Egyébként már akkor elkezdtem érezni iránta valamit, amikor még nem tetszett, tehát így számomra még különlegesenb

Nem. Jóképűnek tartom = az esetem. Bejön nekem = helyesnek tartom.

Ez nagyon ritkán fordul elő... főként amikor magányos valaki vagy rossz mentális állapotban van olyankor a foglalkozás átalakulhat benne vonzalomá de ehez meg szerintem régóta kell ismerni azt a személyt , nem egy idegen ember.

Volt.