Azok az emberek akik sokat csalódtak miért akarnak másoknak lefesteni egy olyan képet,hogy jaj de mennyivel jobb egyedül,mikor belül meg ott eszi őket a fene meg a keserűség?

Az emberek nem egyformák.

Van aki pofára esik ötvenszer, agyba főbe csalják, kihasználják és még ezek után is képes talpra állni és új kapcsolatba kezdeni.

És vannak akik olyan mély érzésűek, erősebben kötődnek, elég ha egyszer csalódtak valakiben, és köszönik szépen de többet nem kérnek belőle, mert úgy érzik, hogy még egyszer nem tudnának egy ilyen szituból felállni.

Nem mindenki dolgozza fel azonos módon magában a vele történteket, mert minden ember egyedi más személyiséggel.

Én is nagyon ritkán szavazok embereknek bizalmat, legyen ez bármilyen emberi kapcsolat, DE nem szoktam a saját csalódásaim miatt senki lebeszélni arról hogy ismerkedjen vagy esetleg házasodjon.

Én örülök mások boldogságának. Ezen az oldalon is csak esetleg leírom hogy velem mi történt, hogy mások okuljanak belőle, ne kövessék el azt a hibát amit én.

Egy rossz kapcsolatnál meg tényleg jobb egyedül, mikor senki nem ver át, nem hazudik, nem bántalmaz stb, stb....

"miért akarnak másokat a saját útjukra levezetni,hogy jobb ez neked mert nekem is az"

Mindenki ezt csinálja mindennel kapcsolatban. Ha látsz választ, ami beleköt, az én vagyok.

Imádok egyedül lenni, de nem hiszem, hogy ezért mindenkinek bejönne.

De bármibe lefogadom, hogy sok dolog van az életedben, amit úgy gondolsz helyesnek, ahogy te csinálod, és finoman lenézed a többieket.

Van az a pont, amikor az ember azt érzi, hogy elfáradt a sok próbálkozástól, és jól esik hazamenni úgy, hogy nem idegesít otthon senki. Van amikor az embernek már stresszes egy randira is elmenni, mert úgy érzi megint egy újabb kudarc, és fölöslegesen elmegy az idő valakire. Amikor újra és újra megy a próbálkozás eredmény nélkül, akkor eléggé meg lehet unni. És akkor azt érzed, engedjük el az ügyet.

De én nem mondom hogy jó egyedül, egyáltalán nem az. Viszont jobb, mint egy rossz kapcsolatban.