Hogyan működnek azok a kapcsolatok, ahol a nő sokkal jobban áll anyagilag a férfinél, mert szüleim kapcsolata egy katasztrófa?

Apa közszférában dolgozik, nettó 250 ezer a fizetése kb. a bértábla alapján, régen ennyi se volt... anyukám 2x annyit keres, valóban 500-at, de van amikor ennél többet. A 300 az olyan szint, amit apu sosem akart megütni. Az összes barátja minimum nettó 800-at visz haza, ha nem 1,5 milliót vezetői poziba, ez az anyám baja, hogy sosem volt motivációja munkahelyet váltani, pedig esze lett volna ehhez.

A probléma ott kezdődik, hogy csóré s*ggre vállaltak 2 gyereket frissdiplomásként, mert anya annyira akart minket.

Én idősebb vagyok nála már most és addig nem lesz gyerekem, amíg egy TÁRSSAL (akinek felesége szeretnék lenni), nem lesz elég hátterem hozzá.

Ők pénz és házasság előtt lettek szülők. Utólag ez már késő bánat, hogy miért hitte hogy egy ilyen emberrel működni fog. De igen, szabályosan kasztrálta apámat, de apámnak is kényelmes volt nyaralgatni meg nagy házat építtetni egy tehetősebb nő hátán éldegélve. Közben fantasztikus apa volt, anyám helyett is felnevelt, mert neki egy időben csak a munka, csak a munka, inkább elment ügyfèllel ebédelni mint velünk...

Csak anyumnak a szülei is tehetősek voltak. Apumnak szintén közszférában dolgozó alsó-középosztálybeliek, ezt látta otthon, neki ez elég lett magának is...

Szóval anyukámnak igazából azért szállt el mostanában az agya, mert rengeteg pénzt örökölt, 1 éve mennek az ügyintézések ezzel, de már én is kezdek bedilizni a témától, lenne jobb dolgom is.

De tegnap bejelentette hogy elmegy pszichológushoz, remélem segíteni fog rajta. Bár a nagybátyám annyi pénzt elherdált meg ellopott, hogy egy ilyen materialista nőnek, mint anyu, nem kis meló lesz ezt elgyászolni. A nagybátyámnak 2 db 200 nm-es háza van és földek még, mert a szüleiből ennyi pénzt csalt ki még életük során (ergo ez nem örökség), hát ezt azt azért elég kemény lesz feldolgozni.

Nagymamám utolsó éveiben anyukám nem is beszélt vele, annyira megorrolt rá, hogy a mindene csak a kicsi fia volt, a lányára meg nem nagyon gondolt, és hogy neki az egész életét végig kellett güriznie, amíg a testvére beleült csak a tutiba amit a szülei szedtek össze...

Ez a probléma túlmutat a szüleim rossz házasságán, az anyai családnak szinte csak a pénzen jár az esze állandóan.

Én csak normálisan akarok élni, azt csinálva amit szeretek azzal akit szeretek. A közszféra az kilátástalan, kell ennyi legyen az értelmesebb emberekben hogy nem megyünk el éhbérért dolgozni ilyen helyekre, ha ugyanannyira stresszes egy cégben dolgozni is kb.

Ismerek tanár házaspárokat, de olyat nem, akit nem visel meg a pénztelenség.