Ha heti 3-4 alkalommal eljárok egy lakásos prostihoz, mindig adok neki 50% borravalót és szép lassan a tudtára adom, hogy nagyon gazdag vagyok (legalábbis hozzá képest, az Ő szemszögéből) akkor előbb vagy utóbb a barátnőm akar majd lenni?

Nem vagyok Shrek. Shrek emberalakban, a Shrek 2-ben sokkal jobb pasi volt nálam…

Nem tudom milyen pizzás lányról van szó, de ha ezzel egy másik kérdésre utalsz, ahhoz nincs közöm.

Igazából tudom, hogy a legtöbbeknek ez kamu kérdésnek tűnhet… Leírhatnám ezzel az egész dologgal kapcsolatban a motivációimat, árnyalhatnám a személyiségemet, részletezhetném a pszichés problémáimat, belső gyengeségeimet és akkor jobban értenétek, hogy miért érdeke ez. De nincs ehhez kedvem, leegyszerűsítettem ezt a kérdést erre a szintre amit láttok, a kérdés adott.

#2.

Tényleg ilyen “gazdag” vagyok, de ezt sem részletezném… Felesleges köröket nem akarok futni, de annyit elárulok hogy nagyrészt nem az én érdemem az anyagi helyzetem.

Nemzetközi szinten nem számítok gazdagnak, de kb. 3* akkora a havi jövedelmem, ami kb. egy átlag magyar prosti teljes havi keresete…

És vagyok olyan nyomorult, hogy a harmadát elverjem egy sugarbaby kitartására. És kifejezetten a prostik mozgatnak meg érzelmileg, illetve egy rendes nőnél kevés esélyem lenne, náluk fontosabb a személyiség mint a pénz… Megjátszani meg nem akarom magam. Ideig-óráig el tudom hitetni akárkivel, hogy értékes ember vagyok, össze tudnék jönni egy értékes nővel is, de nem lenne jövője hosszútávon… Akkor minek lopjam az idejét?

Én pont olyan értéktelen vagyok férfiban, mint nőben egy prosti.

Engem nem zavar, hogy olyan amilyen, sőt belátom, hogy nekem nincs értelme nála többet akarnom.