Lányok, járnátok olyan férfival aki soha nem akar házasodni?

Olvasom a válaszokat és azon gondolkodok hogy miért ennyire fontos a házasság meg a szex. Attól mi változik hogy oltár előtt mondjátok ki a dolgokat? KB semmi nem változik csak nagy dobra verik a dolgot aztán meg majd a válópernél az asszony visz mindent és a férfi mehet ahova akar. Valahogy ez ma a "normál" sajnos. Én se akarok házasságot soha mert szerintem fölösleges.

A szex a másik amit nem értek. Miért csak a nyit szexelni egy hét alatt? Nem bírják ki egymás teste nélkül vagy ilyen szinten szex függők az emberek?Mindjart kapom itt a savazást haeirom hogy hogy 25 éves fiú létemre sose szexeltem és nem is akarok sőt a gondolatát se akarom a fejembe és távol is tartom magam tőle.

Szóval lényegében nem értem hogy miért kell a több szex meg az esküvő ami több gondot szül mint mint amennyit megoldana.

Nekem volt pár kapcsolatom, ahol szóba sem került az esküvő, és nem is emiatt lett vége. Igaz, hogy én az "életerőmet" mindig is nagy örömmel pazaroltam a szexre. :)

52f

Nem. Én házasságban szeretnék élni és családot alapítani. Így ha ő nem szeretne házasodni, nem egymást keressük.

A heti 1-2 szex sem hangzik jól, úgy képzelem egy kapcsolat elején nagyobb libidóm lenne, de hogy őszinte legyek a jelenleg 8 éve tartó kapcsolatomban a heti 1-2 szex egy jelentős mennyiségi ugrás lenne (felfele) és bár jó lenne több, számomra ez sokadlagos a prioritási listán. Szóval gondolom ez végső soron nem zavarna.

A 25. vagyok. Most így elolvasva az összes választ, még egy megjegyzés:

Azért szeretnék házasodni, mert számomra nagy érték egy életre társat választani. Nagy érték együtt családot alapítani, gyerekeket felnevelni. Nem hiszek abban, hogy van egy nagy Ő, aki a tökéletes és vele sírig tart majd a szerelem. Abban hiszek, hogy házasságkötéskor egy döntést tudunk hozni arról, hogy örökké szeretni akarjuk majd azt az embert, és életünk hátralevő részében vele egy csapatban dolgozva, egymást támogatva akarunk élni. Ez az elköteleződés az, ami sokat jelent nekem. Az változik, hogy megfogadjuk, hogy nem csak akkor érezzük jól magunkat egymással, amikor épp jól megy a kapcsolatunk, hanem hogy akkor is mindent megteszünk érte, amikor nem akarunk.

Nem tervezek válni, megalapozott döntést szeretnék hozni. De azért mérnökként nem hiszem, hogy annyira egymásra szorulnánk vagy bármelyikünk is aranyásó lenne és a másik anyagi kizsigerelése miatt akarna házasodni. Jelenleg többet keresek, mint a párom keresett ugyanennyi munkatapasztalattal, és a közös költségek felezése mellett többet teszek félre a közös otthonunk megteremtésére, mint ő a valamivel magasabb fizetéséből. Ha nem tetszik egy nő hozzáállása, ne vele ismerkedjetek.

Nem akartam felesleges mélyebben belemenni, de örülök, hogy érdekel.

Azt már leírtam párkapcsolatilag miért fontos nekem a házasság, kifejtem családalapítás szempontjából is.

Ha látjuk is a statisztikákból, hogy a házasságkötés nem is, de a gyermekvállalás tényleg egy életre szóló elköteleződés. Egy olyan új szerepkör, amikor anyaként és apaként kell helyt állnunk és átmenetileg ez válik az életünk középpontjává. Ebbe én egy csapatként szeretnék belevágni, egy olyan tudattal, és kimondott esküvel, hogy bármi új is jön az életünkbe, annak mi ketten együtt vagyunk az alapja. És ha pillanatnyilag el is halványul az a szabad szerelem, amit a független életünkben tapasztaltunk, fogadalmat teszünk egymásnak, hogy őrizzük azt a lángot és visszahozzuk bárhonnan és bármelyikünknek is kell.

Emellett egy gyereknek jó stabil kapcsolatban, rendezett és biztos családi háttérrel felnőnie. "Közös projekt", úgy a legjobb, ha az is marad. Nem azt mondom, hogy elvált szülő gyerekeként vagy házasság nélküli szülők gyerekeként ne lehetne ez meg, egyszerűen én nem így szeretném alakítani az életemet (nyilván az előbbit senki sem úgy tervezi).

Szóval tényleg, nekem semmi bajom nincs azzal, ha valaki nem akar házasodni, vagy házasságon kívül (is) vállalna gyereket, csak én nem így tervezem az életemet.