Mennyire normális hogy elvárja a lány hogy szabadidőm nagyrészét vele töltsem?

A kapcsolat elején normális, ha az ember javarészt külön utakon jár, de hosszú távon én is bohóckodásnak tartok egy amolyan "egymást elővevős" kapcsolatot. A párom nem a hobbim, hogy heti pár órát foglalkozzak vele, hanem az életem része, családtag. Nem adom fel miatta a hobbijaimat, de ha nem tudok eleget vele lenni, összeköltözök vele és igyekszem összeszervezni az eddig egyedül végzett tevékenységeimet úgy, hogy minél többet tudjak vele együtt csinálni ezek közül.

Mi pl együtt járunk edzeni. A teremben mindenki végzi a maga dolgát a maga tempójában, de legalább időben van átfedés, együtt megyünk, együtt jövünk haza. De igaz ez a kötelességre is, pl házimunkát sem végzünk külön.

Ez a két ember igényeitől függ. Ha normális a kötődése valakinek, akkor igényel énidőt is meg azt, hogy pl. Barátokkal legyen, foglalkozhasson a hobbijával is. Nekem a barátnőd kicsit úgy tűnik, szorong a kapcsolatban, mintha tudat alatt attól félne, ha épp nem vagy vele, elveszít.

Keress rá a szorongó kötődési stílusra, lehet, hogy ismerős lesz a helyzet.

Én nem lennék együtt olyannal akinek sok a napi kb 3 óra. Nincs gond a független emberekkel, de én együttélős kapcsolatot szeretnék, ahol mellesleg az otthoni teendőket is meg tudjuk osztani.

Mindkettőtök normális, csak valószínűleg nem illetek össze.

Olyat kéne keresnie aki alapbol vele töltené szivesen az ideje nagy részét. Nem varhatja el olyanoktol akik ezt nem akarják.

Hal ég nekem ilyen barátom van aki engem is visz pl a haverokhoz es mindig rohan hozzám:) nekem se kellene olyan aki keveset nyújt.

Ahogy írták, ez két embertől függ.

Mondjuk ha szeretek valakit, akkor sokat hajlandó vagyok érte áldozni, már csak azért is, mert nekem is öröm, ha együtt lehetünk.

Amúgy szerintem nem illetek össze.