Mit tennél akkor, ha a családod kritizálná a párodat, mert szerintük alul választottál, mert a férfinak nincs diplomája, jogsija és nincs kiemelkedő munkája?

Majd rájössz, hogy igazuk volt.

Megmondanám nekik hogy ha szeretnék velem tartani a kapcsolatot, akkor ezt a véleményüket tartsák meg maguknak.

Hagynék időt nekik a megismerésére.

Nagyon sokat költöttünk arra, hogy legyen diplomája, több milliót, ha összeadom. Nekem volt több, plusz tanfolyamok. Szerettem és ő is engem, volt szenvedély és imponált, hogy megfejthetem. És a tetteivel támogatott, szerintem én is őt. De folyton megkaptam azért, hogy bezzeg nekem milyen jó, hogy én bezzeg szeretem, amit csinálok, ő meg hiába hajt. A (konzervatív, értelmiségi) szüleim elfogadták, de nem szerette őket, mert nem ehhez volt szokva, tehernek érezte a közvetlenségüket. Otthonról (konzervatív, proli) hozott egy csomó kritikát persze, amivel pszichológushoz kellett volna járnia, de az "pénzkidobás". Jöttek a gyerekek aztán... két különböző szülőkép, ugyanez a sértődékenyég, saját magának magasra rakott tekintély követelése anélkül, hogy nevelné őket, féltékenység... aztán magába fordulás és végül titkos utak. 3.

15. Azt azért tudnod kellene , hogy ha egy kapcsolat tönkre megy az nem 1 ember miatt történik, persze van az az ego szint amikor a saját hibáinkat nem látjuk .

Az mit jelent, hogy valaki alul választ? Minden ember egyenlő, ilyen nincs, legfeljebb akkor, ha valaki azt gondolja, hogy az ember másodlagos a státusz és az anyagiak mögött, de ha a családom így gondolkodna, akkor a lehető legmesszebbről elkerülném őket. Ha valaki komolyan úgy gondolja, hogy a szeretet ilyen dolgokon múlik, ott hatalmas gondok vannak.

Ez a veszély nem fenyeget, mert nem jönnék össze ilyen emberrel. Én olyan vagyok, mint a szüleim. Vagy művelt és diplomás vagy nincs diplomája, de ambíciózus és sokra viszi. Az kevés, hogy valaki jól néz ki vagy kedves. Nagyon kevés. De én diplomás nő vagyok. Nem mindenki gondolkozik úgy ahogy én.

Ha TE személyesen szereted, akkor sz@rd le hogy a szüleid mit mondanak. Nem neki kell együtt élniük vele, hanem neked.

Ennél kisebb dolgokba se engedek beleszólást, így EGYSZER elmondanám nekik, hogy én választottam, nem ők, semmi közük hozzá. Aki pedig egyszer is be mert neki szólni emiatt, azt elevenen megnyúzom. Egyedül értékesebb, mint az egész családom együttvéve, szóval keressenek maguknak más játszópajtást.