Mit jelent ez? Miért viselkedik így?

Sziasztok!

Épp válok, a házasságból már fél lábbal kinn vagyok, érzelmileg teljesen. Ennek okait nem részletezném, a lényeg az, hogy nagyon nem passzoltunk, és egy megállás nélkül romló folyamat végeredménye a jelenlegi helyzet. Mire kimondtuk, hogy legyen vége, belőlem szinte teljesen odalett a kötődés.

A munkahelyemen van egy férfi, akivel viszonylag közeli munkakapcsolatban vagyunk, napi szintű kommunikációt kíván meg a munkánk. Hasonló karakterek vagyunk, és nekem egy ideje érzéseim vannak iránta, ez is egy tünete volt annak, hogy mennyire haldoklik a házasságom, mert ha amúgy nem lett volna rossz az egész már alapból, ezen erőszakkal átlendítettem volna magam. Voltak korábban is számomra is szimpatikus férfiak, akik egyértelművé tették, hogy nyitottak rám, de akkor még éltem meg jó hétköznapokat is a férjemmel, így azokon túlléptem.

Az elmúlt időszakban többször is voltak ezzel a kollégával összenézések, mosolygások, eleve hasonló a humorunk is, így sokszor adja magát, hogy összeröhögünk dolgokon.

Ez az utóbbi néhány hétben csúcsosodott ki nagyon, de néha teljesen máshogy viszonyul hozzám. Kerüli a szemkontaktust, ha pl. a csapatához intézek kérdést, ha válaszol is, úgy, hogy nem rám néz. Legutóbb konkrétan hozzá kellett beszélnem, így válaszolt, de kb. csak egy mondatban, és habár bunkónak nem mondanám, ellenségesnek éreztem. Volt olyan, hogy bejött egy reggel és olyan dühösen nézett rám, hogy másnak is feltűnt. Ez általában azzal végződik, hogy idővel feloldódik a dolog, újra jobb a hangulat. Nyilván ő nem tudja, hogy mi a helyzet itthon, így úgy zajlik ez az egész, hogy én elkötelezett párkapcsolatban élőként vagyok benne a szituban.

Arra is gondoltam már, hogy ezek a "begorombulások" azért vannak, mert én csak belemagyarázok dolgokat a tetteibe, ő meg levágta, hogy tetszik nekem, és szimplán elzárkózik. Jellemzően, ha pl. egy nap nagyon sokat nevetünk/hülyéskedünk, esetleg ő is különösen nyitott és kedveskedik, akkor a következő munkanapon ez történik. Az is megfordult a fejemben, hogy azért dühös rám, mert esetleg részéről is vannak érzelmek, és nem akar sokadik lenni a sorban (amit teljesen megértek, és amúgy bántana is, ha ez lenne a helyzet, mert nem érdemli, hogy ezt kelljen éreznie). Harmadik opcióként meg az van bennem, hogy talán csak játszadozik, és amikor "dühös", akkor sem dühös, hanem lesz.r, máskor meg unalomból flörtölget.

Tudom, hogy egy f.sz vagyok, liánozok, stb., de egyelőre nem opció, hogy elmondjam, hogy épp válok. Eleve csak úgy közelednék (jobban) felé, hogy én már 100% független vagyok, másrészt nem olyan a viszony, hogy csak úgy eléálljak ezzel az infóval, ahhoz mindenkinek mondanom kellene, és ez egyelőre nem megy.

Tudom, csak akkor kellett volna egyáltalán ránézni, ha független vagyok, tudom. Ettől függetlenül (ha elolvastad ezt a kisregényt) mi a véleményed arról, hogy mi történhet olyankor, amikor dühös rám? Vagy nem is dühös, csak tesz rám magasról?