Egyedülálló nők, nektek miért nincs párotok?

"De egy férfinak miért kellene beilleszkednie a nő baráti körébe? Felőlem azzal barátkozik egy nő akivel akar, és azt csinál amit akar, de én a saját életemet szeretném élni, és nem az övét."

Nem nekem írtad, de én pl szeretném, ha a párom az egész életem része szeretne lenni, nemcsak ilyen "menjél játsszál a barátaiddal, de dugásra legyél itthon".

42

Vannak nők, akik elvárják. Vannak nők, akik nem várják el. Ez ilyen egyszerű.

Nálam ez több összetevős.

1: sokat dolgozom, nappal és éjszaka. Mellette suliba is járok. A fő munkahelyemen kb 99% nő. Tehet ott eleve lehetetlen bárkit is megismerni.

Nem vagyok már olyan fiatal, (30 vagyok), nem járok bulizni. A kapcsolataim pedig ott alakultak ki mindig is. Netes ismerkedés sosem ment, mindig csak személyesen.

2: minél tovább vagy egyedül, és oldod meg az életed egyedül, annál nehezebb.

Vannak céljaim, kiegyensúlyozott vagyok, az én életem alapvetően rendben van.

Nem vagyok hajlandó összejönni valakivel csak azért, hogy legyen.

És ismerem magam már annyira, hogy tudjam, milyen személyiségű, típusú embert szeretnék. Nem kell nagyon nagy dolgokra gondolni.Pl: dolgozzon, szeresse amit csinál, stb..

A lényeg, hogy nem akarok egy plusz problémát, hanem egy társat szeretnék egyszer, ha lesz..

43 De te teljesen más dologról beszélsz... Te egy párkapcsolat dinamikáját fested le előttünk (megjegyzem, szerintem teljesen jól). Nyilván mindenkinek alkalmazkodnia kell, mert egészséges párkapcsolatban olyan nincs, hogy kizárólag az egyik diktál.

De most mi összejövésről beszélünk, nem közös programokról meg tervekről, hanem arról, hogy lemondok-e a vágyaimról azért, hogy összejöjjek valakivel, aki nem nagyon felel meg nekem. Mondjuk én valami egészen csodálatosan elvont művészlélek vagyok (nyilván vicc), de beérem árufeltöltő Pistával, aki életében egy könyvet el nem olvasott, és egyetlen témája a tévé. (Sarkított példa, de asszem érthető.)

"Miért kell nekem feltétlen beilleszkednem az ő baráti társaságába ha úgy alakul hogy nem valami szimpatikusak."

Nem KELL, de én szeretnék olyan embert találni, aki szeretné ismerni a barátaimat. Nem azt akarom, hogy kompromisszum miatt erőltesse magára, hanem szeretnék olyan embert találni, aki alapból ilyen.

Ha már a kapcsolat kezdete is arról kell szóljon, hogy kompromisszumokat kell kötni, leljebb adni az igényeket, az rég rossz, abból nem sok jó sül ki.

Én mindig is nagyon válogatós voltam, nem kezdtem kapcsolatot akárkivel. Inkább kerestem tovább, és vártam egy számomra tökéletesre, minthogy olyannal legyek, akivel nem érzem igazán jól magam mert valami már az elejen is hiányzik, nem illünk igazán össze. Még így is viszonylag fiatalon találtunk egymásra életem szerelmével. 24 voltam.

Azt hiszem Eartha Kitt mondta, mikor kérdezték, hogy mégis minek kéne kompromisszumot kötni. Azt mondta, hogy "Mi, egy férfi besétál az életembe és akkor nekem kompromisszumot kell kötni? Mire fel? Mi célból? Baromság, gondold át még egyszer. A párkapcsolat és a kapcsolat az olyan dolog, amit ki kell érdemelni és nem pedig kompromisszumot kötünk miatta. És nyilvánvalóan, a párkapcsolat és a szerelem csodálatos dolgok. Nincs a világon csodásabb, mint szerelembe esni. De szerelmbe esni a megfelelő okokból és a megfelelő emberbe kell."

És nyilván más az, amikor az ember 20 éve együtt van valakivel jóban rosszban az ember változik kicsit, és lehet, hogy mikor 60 évesen kicsit zsémbesebb vagy gyengébb és fáradtabb, akkor az ember kompromissuzmokat köt, vagy mikor más az érdeklődési körük és a nyaraláskor kicsit ezt-is azt is csinálnak, hogy mindenkinek jó legyen. De egy új ember miatt már a legelején? Kössek kompromisszumot az alapvető elvárásaimmal kapcsolatban? Egy kapcsolat 6-10 hónapig kb abból áll, hogy megismerem a másikat a lehető legtöbb élethelyzetben. Minek kompromisszumot kötni már az elején? Mi lesz később?

Ha nem akarod a barátnődet bemutatni a haverjaidnak, akkor nem kompromisszumot kell kötni, hanem szakítani vele, mert nem érzed azt iránta, ami egy párkapcsolatban elvárható, mert ha olyan ember lenne, aki téged tényleg érdekel és őszintén foglalkoztat, vagy akit tényleg szeretsz, azt szeretnéd, hogy valamilyen szinten ismerje a haverjaidat és még valamennyire kedveljék is egymást.