Az nagyon bogaras kérés, hogy a barátnőm hozzon az én lakásomba otthoni ruhát, mert nem szeretném, hogy bent a lakásban utcai ruhában lenne? (Én is mindig átöltözöm ha hazaérek.)

Teljesen mindegy, hogy senki nem mondta én leírtam.

Az viszont tény, hogy kint tele van a világ minden kosszal, szennyező anyagokkal. Ruhán megtapad, hazaviszed sok ész nem kell hozzá.

Minél inkább egyszerű gondolkodásmódú (fogalmazzunk szépen )a család, annál kevésbé jut egyáltalán eszükbe.

A 10-es jo hulye! Nem vendegsegrol volt szo!

En is mindig atoltoztem baratnomnel! Es o is...

Alap mint a kezmosas!

Számomra bogaras kérés, ugyanakkor nem látok benne semmilyen problémát.

A bogaras kérésnek egy titka van: elfogadni, hogy én vagyok bogaras, én kérek a sztenderdtől eltérőt. Magamra vállalom a felelősséget, és leveszek minden súlyt a partneremről, ha nemet mond.

Hogy csinálják ezt átlag Gipsz Jakabék? Odavetik, hogy "figyi, hozzál már lécci otthoni ruhát, én nem bírom a lakásban elviselni az utcait". Erre a másik ember nyilván elkerekedett szemmel néz, hogy miafasz. Aztán ha a megkérdezett nem jól reagál, majd lehet azt mondani, hogy az illető ilyen apró rugalmasságra sem volt hajlandó.

Ehelyett lehet azt mondani, hogy "figyi, lenne hozzád egy furcsa kérésem, és tök megértem, ha ezen meglepődsz, vagy nemet mondasz, de a kedvemért megtennéd, hogy hozol játszós göncöt magadnak? Ne érts félre, nem rólad van szó, nekem van egy furcsa bogaram, hogy nem nehezen viselem az utcai ruhát a lakásban. Beleférne ez neked?". Szerintem erre kevés ember mondja azt, hogy nem.