Ismertetek már meg itt olyan embert, aki nagyon mély nyomot hagyott bennetek? Pedig levelezésnél nem volt több.

Nekem is van itt valaki, akivel több mint 2 éve levelezek, ugyanúgy mély nyomot hagyott bennem. Az utóbbi időben már ritkán írunk egymásnak, volt hogy 4 hónapig nem tudtam róla semmit.

Van ilyen eset, szimpatikus valaki aztán vagy eltűnik, vagy nem.

Az exemmel is így ismerkedtem meg, jó egy évig csak írtunk egymásnak, de nem is találkoztunk. Aztán mégis 4 év házasság lett belőle.

Fogjuk rá.

14 évesen viszont volt egy másik platform, ahol megismertem két 17/18 éves srácot. Néhányszor leveleztem velük, utána a nyár végén eltűntek az oldalról. Mai napig eszembe szoktak jutni, mert rengeteg zenefélét mutogattak. Kb az ízlésem 70%-a általuk inspirálódott. Plusz most már érettebb fejjel azon szoktam elgondolkodni, hogy ilyen fiatalon hogy lehetett ilyen kiforrott stílusuk és viszonyulásuk a világgal kapcsolatban.

Persze, volt ilyen többször is.

Ezért is nem értem, miért írják itt sokan gyakorin, hogy beszélgetéssel nem lehet elérni semmit, és minden azon múlik, hogy bejön-e külsőre. Dehogynem. A mély beszélgetések erős kötődést is képesek kialakítani.

Egyrészt, itt ismertem meg a legjobb barátnőmet :D Vele napi szinten beszélgetünk, nyilván már nem ezen az oldalon. Ő nagy hatással volt rám.

Illetve volt még egy pasi is. De ő nem azon módon tett rám hatást, mint ahogy a kérdésből következtetnék.

Szokásos prolinak tűnt amúgy. Valahol szépség és divat kategóriában segítettem valami melltartós/mellméretes kérdésben (férfiak! ne csorgassátok a nyálatokat, tanácsot nem azért kérünk itt ilyen téren, mert nektek akarunk imponálni) és ennek kapcsán megemlítettem, hogy én is nő vagyok és nekem az XY mellmérettel milyen tapasztalatom volt a kérdés kapcsán (nem tudom már mi volt a kérdés).

Rám írt nyilván megannyi proli, bunkó és szexet akaró, de abban az időszakban nem automatikusan tiltottam őket, hanem megpróbáltam jómodorra nevelni őket és elmagyarázni miért bunkó a kérdésük és mit gondol egy átlag nő egy ilyen megnyilvánulásukról - igen, tudom, nagyon sok lelkierőm van.

Az egyik ilyen "mutasd a cicid" kérdésre is válaszoltam kioktató stílusban és meglepő módon a férfi elnézést kért és elmagyarázta, hogy ő amúgy egyetért velem és nem tudja miért írta ezt, mert tényleg nem számított egyébként arra, hogy visszaírok, nemhogy képet küldenék.

Az első levele ellenére később nagyon jól el tudtunk beszélgetni. Ép-kéz-láb mondatokat írt, elmagyarázta helyzetét, sikertelenségét.

Hogy visszakanyarodjak a kérdéshez: azért volt nagy hatással rám ez a férfi, mert olyan mértékű tanult tehetetlenséget és reményvesztettséget én még sosem láttam. Nyilván, ilyen megnyilvánulás itt nagyon sok van. De olyan mélyen lévőt azóta se tapasztaltam. Valahol viszont az illető is tudta magáról, mert már változtatni se szeretett volna. Azóta is mikor pszichológiai könyveket olvasok, gyakran egy-egy fejezetnél eszembe jut az esete.

Igen, volt egy pasi akivel hetekig beszéltem, teljesen belehabarodtam, egy igazi férfi volt, de miután bevallottam hogy férjem van (akkor még csak pasim volt mert nem házasodtunk még össze) akkor (tök érthetően és jogosan) abbahagyott velem minden társalgást.

25n

Igen, volt, pedig nem jutottunk tovább az üzengetésnél. Akkora volt az összhang vele, hogy szinte ijesztő volt. Azt hiszem, pont emiatt sem jutottunk tovább, mert inkább leállítottam a dolgot.

N34