45 körül elválnál számitásba véve hogy soha nem lesz senkid?

Na, ez mese habbal. Én is elváltam,( ffi, 43), az ötéves fiam hozzám került. Két dipoma, elfogadható életszínvonal, magas vagyok és sportos, és a másik oldal elkeserítő.

- ötvenöt éves, és szerelmes

- harminc éves, három gyerek három apától

-40 éves, nyolc éve keresi az igazit

Válj el, magad miatt, és felejtsd el, hogy normális társat találsz. Pár mesesztori van, de a magyar valóság nagyon elkeserítő. Inkább külföldön keresek én is, van nyelvtudásom.

Nem is akarnék. Annyit használtak már a férfiak, hogy jól is esne az élethosszig való nyugalom.

40/N

Attól hogy valaki 45 éves, még nem kell "eltemetnie" saját magát. Lehet társat találni, csak tenni is kell érte. Vannak akik nehezen kötnek kompromisszumokat, nekik nyilván nehezebb dolguk van.

Pszichológusok szerint tudni kell egyedül is élni, mert csak az az ember tud jó párkapcsolatot kialakítani, aki egyedül is el tud lenni, ha véletlenül úgy adódik. A kapcsolatfüggés nem egészséges.

#11

Biztos te is megtalálod a párodat. Attól hogy volt egy két rossz tapasztalatod, az nem azt jelenti, hogy mindenki olyan. Gyerekkel társat keresni tényleg nehezebb. Ezek a férfiak általában szintén elvált gyerekes nőkkel szoktak végül összejönni. Sok egyedülálló nő nem preferálja a gyereket a férfi mellett. Az meg, hogy külföldön keresel párt magadnak, szerintem csak plusz egy problémát okoz majd, hogy ha esetleg összejönnétek valahogy (távolság?, randik?), akkor ki költözik kihez, ki adja fel az addigi életét?

Nem szabad feladni a próbálkozást, kívánom hogy sikerüljön.