Miért kell a rendes férfiakat is egy kalap alá venni a szemetekkel?

Igen jól látod vannak rendes férfiak.

Viszont én tapasztaltam olyat is, hogy vannak a rendesnek látszó férfiak is (akinek nem inge ne vegye magára)!

A külvilág számára rendesnek tűnik, olyan mintha minden rendben lenne a párkapcsolatával, aztán szépen sorban kiderülnek az apró kis kilengések, stiklik. Senki meg nem mondaná, hogy ő egy gerinctelen ember, mert amúgy segítőkész, művelt, társasági ember, közben meg játszmázik, ködösít, titkol dolgokat. Mindig vannak a háttérben bizonyos letisztázatlan dolgai.

Erre szokták mondani, hogy nem minden arany ami fénylik, vagy kívül szép az alma, de belül rohad.

Persze attól még vannak akik tényleg rendesek.

#2

Nőként válaszolok. Az ő veszteségük, ha utálják a másik nemet. Tragikus lehet úgy élni, hogy az emberek felétől elvágod magad. Attól a csoporttól ráadásul, akivel lehetőséged lenne együtt dolgozni, élményeket szerezni, megállapodni. Ezek az emberek magukat büntetik, ezt kár ragozni.

Amúgy én feministának vallom magam, de ha választanom kellene, én jobban szeretem a férfiakat, mint a nőket, jobb barátnak és jobb társnak is bizonyultak, jobban megértjük egymást a legtöbb férfivel, mint a legtöbb nővel, szívesebben is dolgozom velük. A világban boldogulni nem azért tud nehezen egy nő, mert nő, hanem mert nem érzi magáénak azokat a tulajdonságokat, amikkel a patriarchális társadalmi berendezés miatt a férfiak előbb rendelkeztek. A férfiak ma már nem azért vannak előrébb, mert férfiak, hanem mert nagyobb arányban rendelkeznek a boldoguláshoz szükséges tulajdonságokkal. A jó hír, hogy ez tanulható, a rossz hír, hogy a feminizmusnak azt kellene belátnia, hogy a nőket a mai világban életképes nőkké nevelje, mert enélkül bármit csinál, csak mélyebbre sodorja a női társadalmat, mint valaha. Mondok egy egyszerű példát: a férfiak nagyobb arányban kockázatvállalók és vakmerőek, mint a nők. Kevésbé érdeklik őket a társadalmi konvenciók. Ez a magatartás hatalmas lépéselőny az üzleti életben és amíg a nők meg akarnak felelni, kedveskednek és nem kockáztatnak, hátrányban lesznek. Ezzel nem lehet egy ilyen közegben érvényesülni és nem azért, mert nők, hanem mert hiányoznak olyan kompetenciák, amiket korábban a maszkulinitáshoz társítottak. A megoldás nem az, hogy egy gyenge, vezetésre és vállalkozásra alkalmatlan embert ilyen pozíciókba erőszakoljunk az egyenjogúság nevében, mert nő, hanem végre legyűrni azt, hogy a nők ilyen tekintélytelen nebántsvirágok legyenek, akik megenyhülnek az első csúnya nézésre egy professzionális közegben és elbizonytalanodnak az első kockázatos döntésnél. Bárki elhiheti, nézhet róla statisztikákat is, hogy az a nő, aki nem ilyen, úgy tör előre az említett területeken, mint egy férfi. A probléma, amin lehetne változtatni a nők megváltoztatása nélkül legfeljebb ennek a társadalmi megítélése. De más nem.

De ha egy valamit megtanultam az életben, az az, hogy aki normálisnak tartja magát, az a legnormálatlanabb hulladék, akit a világ a hátán hord. Egyszerűen hihetetlen, milyen gusztustalan emberek vallják magukat normálisnak, szóval számomra a normalitás alapvetően egy rossz ómen.