25-30 körüli nők, hány gyereket szeretnétek? (Mármint szívetek szerint, illetve reálisan.) Miért pont annyit? Ha egy férfi ismerkedéskor megkérdezi, igazat mondtok, vagy hazudtok neki?

"Normális kapcsolat az úgy néz ki, hogy előbb egymásba szeretnek a felek és kipróbálják együtt a közös életet, nem pedig megegyezes alapján összerakjak a szaporító sejtjeiket." - ugyanakkor ezt jó még a kapcsolat legelején megbeszélni, mert ne szeressek már bele olyanba, akivel radikálisan mások az elképzeléseink és vágyaink.

OFF vége: amikor megismerkedtem a férjemmel, annyit beszéltünk meg, hogy mindketten szeretnénk gyereket, kettőt legalább, hogy legyen testvére. Egy gyerekünk van, a másodikon most "dolgozunk", a megegyezés az, hogy miután meglesz a tesó, meglátjuk lesz-e folytatás. Nekem nem volt határozott elképzelésem a konkrét számról, de szeretnék nagy családot. Viszont egy gyerekkel a tarsolyomban állítom, hogy ez nem _csak_ pénz kérdése. Imádnivaló, tündéri kislányom van, akivel egy álom volt a terhesség, a szülés, még a dackorszak is egy laza tóparti séta a naplementében, de még így sem könnyű az élet, és ugye minden terhesség/szülés/gyerek más, nem tudhatom előre, hogy a tesójával mi lesz a helyzet. Arról nem is beszélve, hogy ha neadjisten betegen jön a világra. Nálunk az anyagi helyzet egyébként bőven adott, de így sem mennénk 3 fölé (nagyon max, ha a 3. gyerekből ikrek lennének, nyilván :D ). Egyszerűen energiában, időben, figyelemben nincs végtelen, még ha szeretetből és jó esetben pénzből van is bőven elég. És egy gyerek is nagyon durván le tudja ám szívni az embert, nemhogy 2-3-4-több.

De szerintem aki hazudik ebben a kérdésben az ismerkedés alatt, az nagyon ostoba. Igenis meg kell ezt beszélni még a legelején, mert pl nekem szóba sem jöhetett volna olyan, aki nem akar, vagy csak ilyen 40+, amikor már legfeljebb egy gyerek fér bele az időbe/egészségbe. Az ő idejét is ugyanúgy húzta volna, nem csak az enyémet. A gyerekek konkrét számán meg azért menet közben is lehet változtatni, ez tényleg egy olyan dolog, hogy ha megegyeztek hogy "több" gyerekre vágytok, akkor szinte részletkérdés hogy 2 vagy 3 vagy 8, ezt abszolút a kettőtök tapasztalatai és aktuális vágyai fogják eldönteni. Simán lehet, hogy már 2 gyerekkel is teljesnek fogjátok érezni a családot, aztán lehet a párod még egy 5. babát is bevállalna, mert neki erre van vágya. Nem tudhatjátok előre.

Nem tartom túl szimpatikusnak, hogy ezt így kiköti valaki.

1000 dolog van, ami meghatározza, hogy hány gyerek lesz. Sokszor az utolsó indok a pénz. Ehelyett sok nőt megviseli a terhesség, a szülés, meg azért pici baba főleg a nőnek nehéz az első időben. Sokan ekkor érzik, hogy bőven elég egy vagy két gyerek.

Az fontos az elején tisztázni, hogy a másik akar-e gyereket, de egy férfi szájából kicsit vicces így megszabni, mert nem ő szül és nem ő terhes...

Egyet mindenképpen szeretnék, max kettőt. (Nekem 3 testvérem is van)

Meg szokták kérdezni és őszintén elmondom. A probléma az szokott lenni, hogy a férfiak biztosítanak róla, hogy az tökéletes, ők is bla bla bla. Majd 2-3-5 év után kibukik, hogy ők egyáltalán nem akarnak és soha nem is akartak gyereket, csak nyűg számukra a gondolat is. Csak féltek, hogy megszakad az ismerkedés, ha őszintén bevallják ezt. De szeretjük egymást, nem? Le tudok róla mondani a férfiért?

(A mostani barátom őszintén imádja a kisgyerekeket cserébe, ő kettőt szeretne majd)

Egyet, max ha nagyon megtetszik a gyerekezés, akkor kettőt.

Én is egyke vagyok, és szeretek az lenni. Nekem fontos a kikapcsolódás, a szórakozás, a pihenés, a jó szex. 3-4 gyerek mellett kb el is temethetném a saját igényeimet pár évtizedre. Kösz, nem vonz a lehetőség.

Amúgy rendkívül naivnak gondolom az olyan embereket, akik előre kikötik, hogy nekik kell egy focicsapat gyerek. És ha a nőről kiderül, hogy meddő? És ha elsőre valami nagyon sérült születik? Vagy ha egészséges, de simán olyan akaratos, hogy egymagával is alig bírtok? És ha a nőnek olyan traumatikus szülése lesz, hogy hiába akart addig többet, utána már nem hajlandó?

Nyilván azt jó tisztázni, hogy akar-e egyáltalán a másik gyereket, mert ez fontos, hogy passzoljon. De azt, hogy konkrétan hányat, tök felesleges. A gyerekezés egy olyan dolog, amivel nem lehet így tervezni. Valakinek nagyon bejön, könnyen kezelhető gyerekeket dob neki a gép, és vígan nevel ötöt is. Valaki meg hiába hiszi magát felkészültnek, már az első után kikészül. Amíg nem próbáltad, elképzelni nem tudod, hogy milyen (vagyis el tudod, de úgysem olyan lesz), így teljesen felesleges ezen agyalni. Mintha elsőéves alapszakos hallgatóként már azon gondolkodnál, hogy majd mi lesz a doktorid témája. Előbb szerezd meg az alap diplomát, aztán a mestert, aztán ha még aktuális, jöhet a doktori.

Az anyagi részét akkor még nem néztem, ahhoz, hogy magaddal együtt 5-6 embert eltarts, azért illene minimum millió felett keresni.

Azért az lehangoló tud lenni,amikor a saját szülőd közli veled,hogy amúgy soha nem is akart téged,csak jó mókának tűnt

Szóval válasz: egyet sem. Egy meg nem született élet érdekében.

Kettőt vagy hármat tervezek, de azt is hozzá szoktam tenni, hogy az első után átgondolom a továbbiakat, több fontos szempontot is figyelembe véve, pl. hogy mennyi energiánk lesz, milyen lesz a házasságunk, a leendő apuka mennyire veszi ki a részét a gyerekkel kapcsolatos feladatokból stb.

30/N