Betegség miatt elhagynád a párod?

Ha e miatt sokat vitatkoznák, kiabálnák, megbántanánk egymást, s szépen lassan elhidegülnénk, akkor igen. Lehet, hogy a veszekedések tényleg a párom betegsége miatt történtek, de attól még megröténtek, attól még elhidegültünk egymástól. Enyhítő körülmény lenne számomra, talán ha látnék még esélyt, akkor meg is próbálnám még egyszer, de ha veszettnek érezném az ügyet, akkor szakítanék.

Sajnos van ebben személyes tapasztalatom. Anyám szépen lassan egyre idegesebb, beszólogatósabb lett az évek alatt, dühkitörések, a legkisebb dolgokon kiakadás meg ilyesmik. Apámat egyszál gatyában kirakta télen, még jó hogy sikerült tesómmal lefognunk, bármennyire is düghöngött, és beengedni Apánkat. Ezután Apám kivettegy albérletett és ott lakott. Egyik este Anyám teljesen bekattant, hogy őt követik, meg meg akarják ölni, s ezért öngyilkos akart lenni, hogy ne jussanak a nyomunkra. Szerencsére apámat előbb felhívta és ő bevitte a sűrgősségire, aztán zárt osztályra került egy ideig. Paranoid-skinofréniával diagnosztizálták, kapott gyógyszert, s pár hónap után szinte a régi önmaga volt.

De attól még a bántalmazás, a kiakadások, a dührohamok megtörténtek. Én, tesóm és Apám is elfogadta, hogy ez a betegsége miatt volt. Attól még senki sem fog úgy tekinteni rá, mint régen. Apám soha nem fog megint összejönni vele (annak ellenére mai napig támogatja, segít neki).

Röviden ha menthetőnek látnám a dolgot és úgy látnáűm, hogy a párkapcsolatban több jót fogok átéllni a jövőben, mint rosszat, akkor benene maradnék, egyébként nem.

Egyetértek a négyessel: attól még, hogy betegség miatt történt, megtörtént, az emiatt szenvedett sérelmek nem válnak semmissé. A betegség nem egy varázsszó, ami megváltoztat mindent.

Nem azért hagy el, mert beteg vagy. Ez az állítás akkor állná meg a helyét, ha egyik nap minden szép és jó, dúl a láv, stb., másnap megkapod a diagnózist, hogy beteg vagy, és ő ott hagy. De itt nem erről van szó: veszekedtetek, valószínűleg nem kevés sérelem érte, és elhidegült. Mindenkinek van egy pont, ahol betelik a pohár, ahonnan nem megy tovább. Sajnos lehet, hogy itt is ez történt.

Egy betegség miatt nem hagynám el a páromat, de ha bántana, állandóan veszekedne velem, stresszelne, elmagányosodnék, stb., akkor jó eséllyel igen.

Biztos, hogy nem, de nem is maradnék vele betegség miatt.

Szóval most nem igazán értem, amit írsz. Azt hiszed, a betegséged miatt hagy el? Akkor ne bánd, mert jó nagy bunkó.

Vagy az a baj, hogy el akar hagyni, pedig beteg vagy? Az teljesen rendben van. Neked se lenne jó, ha csak "sajnálatból" maradna veled.

Én nem.

Meg amugysem mukodott a kapcsolatotok, igyjobban jartal, hogy megszabadultal tole