Titeket zavarna, ha a barátotok részmunkaidőben dolgozna?

Komolyan, még mindig van, ami meg tud lepni, pedig már rengeteg dolgot láttam.

Tényleg van, akinek ez szempont? Lehet, én vagyok a naiv, de ha szerelmes vagyok, nem azon fogok vívódni, hogy vajon életem szerelme a nekem legszimpatikusabb munkarendben dolgozik-e.

Még az is csak részben igaz, amit #1 mond. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy milyen az a munka. Egy részmunkaidős szoftverfejlesztő a többszörösét is megkeresheti annak, amit egy főállású takarító heti 10 túlórával kapna.

Egyébként is: a szerelem arról is szól, hogy a problémákat megoldjuk. A legtöbb probléma megoldható, vagy áthidalható, csak kellően nyitottnak és rugalmasnak kell lenni.

"Tényleg van, akinek ez szempont? Lehet, én vagyok a naiv, de ha szerelmes vagyok, nem azon fogok vívódni, hogy vajon életem szerelme a nekem legszimpatikusabb munkarendben dolgozik-e"

Eléggé naiv hozzáállás. Alapvetően persze azt mondja az ember, hogy pár hónapig nem okoz gondot, hiszen szeretjük egymást és jóban/rosszban kitartunk egymás mellett. Csak pl. amikor a pár férfitagja azért dolgozik részmunkaidőben, hogy többet haverozhasson, a barátnője pedig túlórázik, hogy meg tudjanak élni, akkor ne takarózzunk már a szerelemmel.

Nyilván csak azzal lehet megcsinálni, aki hagyja, de 5 évig tűrtem, hogy az exem heti 1-2 napokat dolgozik és minden kiadás engem terhel, míg ő napközben baromi jól elvolt a szintén naplopó haverjaival.

Ezt csak azért írtam le, mert nagyon nem mindegy, miért dolgozik valaki kevesebbet az átlagnál.

#3 neked volt már valaha párkapcsolatod? Csak mert akkor tudnád, hogy a hasonló munkarend mennyire fontos, annak érdekében, hogy minél több időt tudjon a pár együtt tölteni. Ha pedig egy nő családot tervez egy férfivel, és jót akar a jövendőbeli gyerekeinek, akkor igenis fontos szempont, hogy a férfi mennyit keres és mennyit hajlandó dolgozni. Persze vannak nők, akiknek mindegy, de akkor azok közül válogass. Ja, hogy azok nem csinos és értelmes nők, mert nekik ez is fontos? Hát, ez van...

Amúgy kérdező, mit jelent a megváltozott munkaképesség? Mi miatt van pontosan? Mert az sem mindegy.

"Volt olyan csaj aki azt mondta rám"

Nem kell mindent a szívedre venni. Akinek ezt szűrte le belőle, az nem áll azon a szinten, hogy egy gondolkodni tudó, értelmes ember párja legyen. Engem is értek már csúnya vádak, de úgy vagyok vele, hogy van, amit ignorálni kell. Amikor 18 évesen főiskolára mentem, az aktuális kiszemeltem a fejemhez vágta, hogy én egy lusta ember vagyok, aki semmire nem fogja vinni. Azóta eltelt több, mint 10 év. Ő még mindig ugyanúgy cipőbolti eladó, mint akkor, és napi szinten osztja a sirámait Facebookon. Nekem azóta van egy diplomám, meg két szakképesítésem, a diplomám havi kétszer annyit hoz, mint az ő fizetése, a az egyik szakképesítésemnek köszönhetően pedig egy éven át havi 50 ezerrel kerestem többet. És keresnék azóta is, csak már úgy vagyok vele, hogy az idő néha drágább, mint amit kapnék érte. Félreértés ne essék, már rég túlléptem azon a csajon, csak annak kapcsán elevenítettem fel az emlékét, hogy nem kell mindent a szívedre venni, egyrészt mert az ilyen vélemények többségének nincs alapja, másrészt meg mert így legalább idejében megszabadultál attól, aki úgysem passzolna össze veled.

#5 "Csak pl. amikor a pár férfitagja azért dolgozik részmunkaidőben, hogy többet haverozhasson"

Az a baj az "érveléseddel", hogy te nem a kérdésre válaszolsz, hanem arra, amit te ahhoz hozzáképzeltél. Hol van itt szó arról, hogy a haverokkal kódorgás miatt nem akar a kérdező más munkarendben dolgozni? Sehol. Innentől a válaszod semmit nem ér, mert tök másra válaszoltál, mint ami a kérdés volt.

"de 5 évig tűrtem, hogy az exem heti 1-2 napokat dolgozik és minden kiadás engem terhel"

Megint csak nem a kérdésre válaszoltál, hanem arra, amit te hozzáképzeltél.

#8 "neked volt már valaha párkapcsolatod?"

Igen, volt.

"Csak mert akkor tudnád, hogy a hasonló munkarend mennyire fontos"

Tudom. Nagyjából semennyire.

"hogy minél több időt tudjon a pár együtt tölteni"

Igen. A probléma csak az, hogy te sem a kérdésre válaszoltál, hanem arra, amit hozzákombináltál. Eleve öngól az "érvelésed", hiszen ha az egyik fél részmunkaidőben dolgozik, azzal semmivel nem lesz kevesebb az együtt töltött idő. Sőt, potenciálisan még több is lehet. Egyébként meg pár nagyon szélsőséges esettől eltekintve az ilyesmi általában nem okoz problémát. Nem az együtt töltött idő mennyiségétől lesz jobb egy kapcsolat. Ez problémát csak pl. olyan esetben okozhat, ha az egyik fél állandóan reggel 8-tól délután 4-ig dolgozik, a másik meg délután 2-től este 10-ig. Az mondjuk úgy tényleg nem ideális, bár a hétvégék még akkor is ott vannak, az sincs kőbe vésve, hogy életed végéig úgy kell dolgoznod, és nem mellesleg: rohadtul nem erről szólt a kérdés.

Komolyan, ennyire gondot okoz a szövegértés??

"akkor igenis fontos szempont, hogy a férfi mennyit keres és mennyit hajlandó dolgozni"

Mert ugye a munkaidő mennyisége egyenesen arányos a fizetéssel.

És tényleg sokkal jobb az az apa, amelyik reggeltől estig dolgozik, hadd legyen minél kevesebbet a családjával. (Az, hogy ezzel az előző "érveidet" rúgod tökön, az már csak hab a tortán.)

"Ja, hogy azok nem csinos és értelmes nők"

A külsővel aztán ez végképp nincs összefüggésben. Egy értelmes nő meg éretten és értelmesen fog gondolkodni, és nem úgy, mint te.

"Mit értesz naplopás alatt? Az a probléma, hogy sok ember nem tudja elképzelni az életét munka nélkül, annyira a munkára lettünk szocializálva, hogy szinte az lett az életünk, így kevesebb idő jut barátokra, szeretetre, meditációra, légzésgyakorlatokra"

Nagyon szép és jó, amit írsz, de ugye te sem gondolod komolyan, hogy az emberek jókedvükből dolgoznak napi 8-10-12 órát? Talán, ha 4-6 órában is meg lennének fizetve, akkor nem vállalnának többet.