Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Huszonéves férfiak, jár errefelé közületek olyan, aki magára ismer a lent leírtakban?
Egy életre keres magának párt, csak akkor van együtt egy nővel, ha el tudja képzelni a vele való megöregedést. Szexbe is csak így megy/menne bele, nem érzi szükségét annak, hogy "kiélje magát". Lehetőleg még szűz, de nem incel, nincs benne gyűlölet vagy frusztráció a női nem iránt, szimplán csak nem találta még meg a hozzá passzolót. VAGY ha nem szűz, akkor is legfeljebb két nővel volt, velük is szerelemből, és szándékában állt mellettük maradni akár örökké, csak valamiért félresiklottak közöttük a dolgok, de már túllépett rajtuk, készen állna az új szerelemre, nem keserítették meg a csalódásai.
Nem vágyik arra, hogy durva legyen az ágyban, inkább szeretetet akar adni, mint ahogyan az élet többi területén is; érzelmes, empatikus, a párja neki a legfontosabb a világon, és ezt érezteti is vele. Szeret ölelkezni, csókolózni akkor is, ha az éppen nem a szex felvezetéseként funkcionál. A párjára úgy tekint, mint a másik felére, a legjobb barátjára, akit elfogad olyannak, amilyen, és akiért kész áldozatokat hozni, kitart mellette jóban-rosszban. Rá van hangolódva minden rezdülésére, a szellemi partnere neki, nincsenek titkai előtte.
Van olyan, aki tényleg erre vágyik? A minél hamarabbi elköteleződésre és az elmélyült kötelék kialakítására? Mindezt úgy, hogy még nem szocializálta saját magát arra, hogy "most vagyok fiatal, most kell élnem, kicsajozom magam"?
Rám mindegyik igaz, kivéve hogy 20-23 évesen volt egy kiélős korszakom és akkor viszonylag sok partnerem volt. Nem bánom, de hosszú távon túl sok örömöt, lelki kielégülést nem lehet szerezni az ilyen életmóddal, ezért már régen felhagytam vele. De a többi része full igaz rám. A 7-es válaszolóval egyetértek.
27/F
#7
Nem azt mondtam, hogy ne ismerjük meg egymást, mielőtt összejönnénk, lol. Pont, hogy hosszabb folyamatot jelentene ez, mint amilyenhez a Tinder randik világában hozzá vagyunk szokva. Aranyos vagy, hogy eleve azt a szcenáriót vázolod csak fel, hogy én vagyok az elviselhetetlen a másik számára, fordítva ilyen nyilván elő sem fordulhatna.
Ha igénye van arra, hogy "kiélje magát", akkor tegye azt. Nem kényszerítenék senkit a vágyai elfojtására. Annyi, hogy nem egymást keressük ebben az esetben. A cél az lenne, hogy olyan embert találjak, akinek eleve nincs igénye a "csajozásra" meg a kötetlen kefélgetésre.
#10
"Arról nem írsz hogy te mit tennél bele egy párkapcsolatba?"
Amiket elvárásként megfogalmaztam a potenciális partnerem felé, azokat mindenképpen, nem tudom, hogy mi másra vagy kíváncsi.
"Semmi nem garantálja hogy te nem leszel ilyen."
Semmi nem garantál semmit, ettől függetlenül nem gondolom, hogy felesleges lenne törekedni bármire is. De megnyugodhatsz, ismerem a saját természetemet, nem kamasz vagyok már.
13. Remekül bizonyítottad, hogy miért kell sajnos kamuzni ismerkedéskor.
Huszonpár évesen volt egy pár éves kiélős korszakom, amikor kötetlenül kefélgettem, ahogy fogalmaztál. De ennek már sok éve vége és azóta komoly kapcsolatban voltam, most is azt keresek. De ezek szerint téged ez nem érdekel, hogy mi van a jelenben, hanem az egész életet nézed és ha valaki egyszer régen így élt, az már neked nem kellene. Na pont ezért nem is szoktam elmondani, hogy régen volt ilyen időszakom.
Volt "egy pár éves kiélős korszakod", és azóta sem voltál képes néhány évnél hosszabb ideig fenntartani egy komolynak szánt kapcsolatot. A kettő semmilyen módon nem függhet össze egymással, ugye?
Nem hazudni kell, hanem olyan nőt találni, akinek ez belefér.
20-23 évesen csináltam ezt, most 27 éves vagyok. Volt egy 3 éves kapcsolatom utána. Bocs, hogy 27 évesen nem volt még 10 éves kapcsolatom. Mint az emberek 95%-ának sem.
(Komolyan ez teljesen olyan már mint az álláshirdetések, hogy pályakezdőt várnak 20 éves tapasztalattal.)
Miért kellene együtt lenni még? Nem megcsalás miatt szakítottunk, vagy azért mert valamelyikünk alkalmatlan lett volna párkapcsolatra. Erre rá sem kérdeztél.
Nem háborodok fel, csak mondom hogy ezért kell ismerkedéskor hazudni, mert hülyeségeken akadnak fent mások. Én jól megvagyok így, csak mondom hogy ez a helyzet.
Mert én itt képzelem el az életem ebben a városban, ahol éltünk, ő pedig külföldre szeretett volna költözni. Ez a gondolat már sok éve élt a fejében, de akkor kezdett testet ölteni jobban, amikor már együtt voltunk.
Ugyanilyen hasonló dolog például, ha párok úgy vannak/maradnak együtt, hogy pl nem hasonló számú gyereket akarnak, vagy az egyik akar, a másik nem. Sajnos ennek is egyszer súrlódás, szakítás lesz a vége, mert az ilyenekben szinte nem létezik kompromisszum.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!