A te kapcsolarod inkább jobb, vagy inkább rosszabb, mint az ismerősi körödben lévő kapcsolatok átlagszínvonala?

Kérdés itt igazából, hogy mit nézünk.

Ismerős-t én nem túl közeli személynek vázolom fel, akinek lehet csak fb-n látom a kapcsolatát. Ott sok rosszat nem látni, úgyhogy nem feltélten mondanám jó viszonyítási alapnak.

Viszont közelebbi barátnőim közt van olyan, aki saját elmondása szerint kicsit “beleunt” már a kapcsolatba, mi rendszeresen leszoktunk ülni a párommal és tartunk egy nyílt kört, ahol csak őszintén válaszunk egymás kérdéseire, elmondjuk a panaszainkat és mikor a másik megunása volt a téma, akkor mi pl egyáltalán nem járunk még erre. Erre azt mondanám, hogy jobb. De ha meg másik barátnőmhöz hasonlítom magunkat, akik együtt is élnek egy ideje, ahhoz képest kicsit rosszabbnak gondolom, bár tudom hogy eljön majd a mi időnk is. Összességében én azt mondanám, hogy barátnőimnek és nekem is egész jó kapcsolataink vannak.

Mondjuk ugy, hogy csak más.

Bnőim olyan férfit választottak(rendszerint maguk alá azaz 9 pontos nők 5 pontos pasikkal), akik joformán papucsok es nem helyesek, de legalabb biztonsagos mellettük az élet, nem fognak felrejárni, hű társak, anyagi biztonságot is nyujtanak.

De nem szerelmesek. Álmodoznak egy jo pasirol igazi férfiről.de racionalisan nem kell nekik. Inkább elvannak a malomban.

Én meg kockázatos életet élek. Inkább bizonytalan kapcsolat, de a párjaim rendszerint valodi szenvedelyes ferfiak, jó pasik akik ösztönszinten vonzanak es folyamat ég bennem az a tűz, es izgalmas kalandos velük az élet, hol itt élünk hol ott, hol dolgozunk hol nem, habzsoljuk az életet rengeteg a szabadság veluk nem tarsadalmi normák szerint élunk. De családalapitásra pl nem valok.

Próbaltam már "családi érdekből"az olyan tipusu srácokat mint akikkel ők vannak. Csendes rendes hazaviszi a penzt kitarto..es nekem ez nem megy.

Képtelen vagyok szerelmes lenni olyanba akinek nem tetszenek a "génjei" kicsit csunya es introvert esetleg es kiskutya üzemmodban van.

Szoval azt látom hogy másoknak komolyabb kapcsolatai vannak szerelem nélkul inkább, de biztonságos, nekem meg kockazatos, de lángolo szenvedélyes kapcsolataim vannak.

Most lehet az a jobb amikben ők vannak, de nekem az nem megy, hogy valakivel a pénze miatt tudjak lenni vagy mert jo apa, meg ilyen "érdekekből" ugy, hogy külsőre nem is tetszik de elfogadom.

Nekik csunya (intro) gyerekeik lesznek/vannak, akik szintén majd biztonságot adnak a családjuknak, nekem meg "alfahim" extrovert gyerekeim, akik folytatják amit az apjuk elkezdett. A "szabad" habzaolos életet.

6.vagyok.

Most jobban belegondolva nekik (a bnőimnek)a felmenőik is hasonlok voltak, szuleik együtt ma is, családi összetartás az első. Az én felmenőim meg..apának nem tudom hány nője, de most talán megállt egynél, anya is mással van kapcsolatban ma.

Talán nekem nem is az a normám mint a bnőimnek, es a gyerekeimnek se az lesz valszeg.

Ez a fő különbség alapvetően mások kapcsolata, es az en kapcsolataim közt.

A gyerekem is azt fogja látni, hogy a ffiak nem vmi fix pontok.

Hát, eleve minimum 2x annyi ideje vagyunk együtt, mint a környezetünkben élők többsége, 12. évünket tapossuk, én 33 éves vagyok, a férjem 32. Sokszor azt látom, hogy szeretetteljesebb és harmonikusabb a kapcsolatunk. Nálunk nincs hetente 2x összeveszés, nincsenek drámák, sose voltunk még a szakítás közelében sem. Nem azért, mert langyosfos, és csak elvagyunk egymás mellett, sőt, nagyon szeretjük egymást, egyszerűen csak hasonló a gondolkodásunk, általában egyetértünk. A szex is jól működik, pedig 2 gyerekünk is született időközben.

Alapvetően sokkal stabilabbnak és kiegyensúlyozottabbnak mondanám magunkat a többséghez képest, ez pedig mindkettőnknek nagyon fontos.