Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha az első "párkapcsolati" élményem rossz tapasztalat volt, de nem szeretném, hogy meghatározza a általános gondolkodásomat a dologról (ami nagyon úgy tűnik, hogy már megtörtént és egyre rosszabb irányba halad), kihez fordulhatok?
Barátokat, testvért stb. már nem szeretnék a dologgal zaklatni, de rengeteg dolog maradt bennem és egyre több kérdést teszek fel magamnak, amelyeket úgy érzem, nem tudok egyedül "kitisztítani", úgymond "hatástalanítani" a jelenemre/jövőmre nézve. Gondolom pszichológus vagy valami tanácsadó a megoldás, de nem tudom elképzelni, hogy ez ilyenkor hogyan történik. Bemegyek és az elejétől kezdve mindent elmondok? Úgy érzem, hogy az ilyen dolgoknak csak úgy van értelme, részletesen elmesélni, mi milyen érzést váltott ki belőlem, ugyanakkor ez az "elejétől kezdve részletesen mindent elmesélés" nekem a tipikus se füle se farka tini beszélgetéseket juttatja eszembe, ezért olyan bizarrnak/abszurdnak és (a hallgató szemszögéből) fárasztónak tűnik.
Egyébként egyetemista vagyok, szóval akár ingyenes pszichológusi beszélgetésen is részt vehetek.
Valakinek van hasonló tapasztalata? Hogyan történik a dolog? Pszichologusnál korábban már jártam egyébként (szóval nem konkrétan a helyzettől félek), de az más dolog volt és ott nem éreztem ezt az "erről hogyan lehet beszélni" kényelmetlen érzést.
Köszönöm szépen előre is a válaszokat!
*tipikus se füle se farka tini beszélgetéseket
Ez nagyon buta megfogalmazás volt, elnézést, de remélem érthető, mire gondolok. Ezek a lányos beszélgetések, amikor minden kis apró dolgot kifejtenek és sokszor a leghülyébb tanácsokat adják egymásnak, bár ez igazából felnőtt nők körében is gyakori (egyébként én is nőnemű vagyok, szóval nem kritizálni akarok senkit, de ezek sokszor tényleg se füle se farka elmélkedések, - én is csináltam őket).
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Jól sejted: pszichológus.
Ő azért tanult, hogy a hozzáfordulókat meghallgassa és legjobb tudása szerint tanácsot adjon.
Viszont nem elég 1-2 látogatás, mert ez alatt a rövid idő alatt Te sem tárulkozol ki teljesen és a feltett kérdései alapján sem biztos a jótanácsban. Ő azért van, hogy kérdezzen (belelásson a lelkedbe), Te pedig azért vagy, hogy őszintén kitárd a lelked. Fő az őszinteség, ne hallgass el semmit, ne tegyél hozzá olyat, ami nem a valóság!
Köszönöm szépen!
"Fő az őszinteség, ne hallgass el semmit, ne tegyél hozzá olyat, ami nem a valóság!"
Főleg ezt a sort, észben fogom tartani!
Egyébként ha jól tufom, 5 alkalommal ingyenes a konzultáció, hátha elég lesz. Csak sajnos most a vírus miatt egyrészt online van, ami nem tudom, mennyire jó (nyilván nyíltabb tudnék lenni élőben), illetve sanszos, hogy telített most az "órarendje", illetve valahogy nem is érezném fair-nek, hogy ilyennel "odamenjek", amikor a vírushelyzet következményei miatt valószínűleg sokaknak sokkal aktuálisabb problémája van.
*tudom
*visszavonulót
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kerdezo, nagyon szimpatikusnak tunsz a leirasod es a hozzaallasod alapjan.
Ket eve jarok pszichologushoz. Eloszor egy krizis feldolgozasa miatt mentem hozza. En is azt hittem eloszor, hogy ossze-vissza fogok csapongani, meg hogy nem fogja erteni a dolgot, vagy hogy azt mondja, hisztizek. Egyik sem tortent. Megertoen, nyitottan allt hozzam, csak ugy aradt belole a nyugalom (ezt vajon hogyan csinalja?), segitett megfogalmazni, kimondani, hogy miert mentem hozza. Es itt kapcsolodnek az oszinteseghez: igen, ez igy mukodik. En is igy indultam neki, de ra kellett jonnom, hogy borzasztoan nehez kimondani dolgokat. Magadnak beismered,de ezt meg masnak ki is mondani, akit raadasul nem is ismersz, iszonyatosan kemeny. Az elejen tobbszor mondta a pszichologus, hogy ugy erzi, nem mondok el dolgokat. Akkor nem ertettem, mire gondol, de most mar latom, hogy mennyire zarkozott voltam vele (is), kulonosen akkor, amikor maganelet kerult szoba. Mindezt ugy, hogy soha nem adott okot arra, hogy ne bizzak benne.
Ezt azert mondom, hogy lasd, igen, ugy kell menni, hogy oszinten, de ha esetleg nem megy teljes nyiltsaggal, ne ijedj meg, ne add fel.
Nekem a krizis feldolgozasahoz 4-5 alkalom elegnek tunt.
3# Köszönöm!
"Az elejen tobbszor mondta a pszichologus, hogy ugy erzi, nem mondok el dolgokat."
Ezt átérzem, sokszor elképzelem, hogy valakinek az elejétől kezdve elmesélem a dolgot, és néha saját magamat is figyelmeztetnem kell, hogy tényleg ne "cenzúrázzak" semmit. De abban is biztos vagyok, hogy felszabaditó érzés lehet és megéri a kezdeti kényelmetlenséget.
Én mondjuk nem a csapongás miatt félek, hanem inkább attól, hogy olyan részletesen végigmegyek kronológiailag az időszakon, hogy azt gondolja, milyen jelentéktelen dolgokat megemlítek. De nyilván nem akkor, remélem :D
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
7-es vagyok
Legtobbszor a jelentektelennek tuno dolgok a legfontosabbak szamara. Meg ha valamit nem ert, megkerdezi. :)
Felszabadito erzes a kitarulkozas utan? :) Ez is egyentol fugg. Kb 1 honapja volt egy nagy kitarulkozasom, a belso ketsegeimet osztottam meg vele. Tobb erintette ot es a hozza valo viszonyomat. Eloszor felszabadultam voltam, majd ahogy teltek a napok, jott a szegyen, a bizonytalansag es az ellentmondasok felismerese. :( Kovetkezo alkalommal igy ezekrol beszeltunk. Lehet, hogy azert elem meg ezeket ilyen rosszul, mert nem szoktam az erzeseimrol beszelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!