A barátom depressziós, és azt mondja, hogy nekem jobb, ha nem foglalkozom vele, illetve hogy jobb ha elengedem, mert csak nekem lesz rosszabb. De én ezt képtelen vagyok elfogadni! Mit mondhatnék neki ami segíthetne azon kívül hogy szeretem ?

Egy depresszióson nem tudsz segíteni, ahogy egy alkoholistán sem. Tudsz segíteni abban, hogy találjon szakembert, aki foglalkozik vele, kb. ennyi. Ha viszont nem hajlandó kezeltetni magát, semmit sem tudsz tenni, ha csak nem vagy magad szakember. De akkor nem írtad volna ki a kérést, ugyebár. Lehet, hogy jobb lenne tényleg elengedni, mert lehet, hogy magával fog húzni.

Csak annak lehet segíteni, aki hagyja. Ha mentőövet dobsz egy fuldoklónak és belekapaszkodik, akkor kihúzhatod. De ha te is beleugrasz, félő, hogy magával ránt. Hogyha valóban depressziós, mentális gondjai vannak, akkor azt neki kell kezelnie, megoldania, segítséget kérnie. Szép dolog a jóban-rosszban, de azért te nem vagy köteles másért feláldozni magad. Ha nem kér a segítségedből, akkor tótágast is állhatsz, az sem fog javítani a dolgon.

Nem depressziós csak úgy akar szakítani, hogy ő legyen az áldozat. Régi bevált trükk.

Pedig a 4-es sajnos nem ír butaságot. Jó, nyilván számít a fokozat, de annyira nem lehet rossz állapotban, ha a munkáját jól el tudja látni. Nekem is voltak, vannak ilyen időszakaim, de sosem dobnám el magamtól azt, akit szeretek, max. elmenekülne.

4-6-7! Buták vagytok!