Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez sértő részéről, vagy neki van igaza?
Sajnos mostanában az van, hogy én sokkal gyakrabban kívánom a párom, mint ő engem. Önmagában véve ennek sem örülök, de elfogadom, és amúgy is ő gyakran fáradtabb, mint én. A kérdésem lényege az lenne, hogy én csak úgy hirtelen, előzetes megbeszélés meg romantikus hangulat nélkül is simán letámadnám, de ő meg olyankor van, hogy meglepődik és elkezd röhögni. Nekem ez rosszul esik, olyan, mintha nevetséges lennék a szemében, ezt el is mondtam neki, de azt mondja, nem ellenem irányul, csak meglepődik. Van olyan, hogy egyszerűen így reagálja le a meglepő dolgokat? Van ebbe valami, hogy ilyen lenne, de számomra nem kellemes.
Ő a férfi. Régebben jobban benne volt az ilyen letámadós dolgokban, de amúgy akkor sem mindig.
Jogosan esik rosszul, hogy egy ilyen szituban elkezd nevetni? Meg amúgy tol is el magától vagy összegömbölyödik (komolyan).
Amikor eleve megvan a hangulat, meg valahogy úgy sejthető, hogy beindulunk egymásra, akkor minden rendben van, akkor beindul ő is de ha csak úgy hirtelen közeledek hozzá, akkor ez a vége. Én kicsit megalázónak érzem.
Volt már olyan, hogy meztelenül az ölébe akartam ülni, mert egyszerűen jó ötletnek tűnt, bár szex nem lett volna akkor azonnal, csak kíváncsi voltam, mennyire indulna be, aztán később akár folytatás is lehetett volna, de akkor is nevetni kezdett, összegömbölyödött, amolyan védekező pozíció gondolom és nem lett semmmi. Ha hozzányúltam, ellenkezett.
Lehet, hogy rossz ötlet volt és nem kellett volna, de máskor is volt hasonló.
Előfordult többször is, hogy kedvem lett volna csak úgy leszopni, akkor is ha nem kapok viszonzást azonnal, nekem ez is kellemes lett volna, de akkor sem hagyta magát. Mindig meglepődik, aztán ellenkezik.
Olyan is van mondjuk, hogy éppen akkor végez valami munkájával, én meg utána letámadom, mert szeretem spontán és amúgy is volt, hogy nehezen bírtam magammal, szóval lehet, hogy én vagyok a hülye, elvégre akkor pár perce fejezett be egy munkát, de én meg olyan vagyok, hogy néha nehezemre esik várni egész estig, ha amúgy 5 perce nap közbe is lenne. Akkor például tényleg megelégedtem volna ennyivel, nem vágytam volna hosszú előjátékra, meg szexre meg ezekre.
Mi a baj velem? Az, hogy mindig rosszkor akarom?
Én eredetileg semmi problémát nem láttam abban, hogy két teendője között (amit úgyis otthon végezne és amúgy senki nem látna minket) kényeztessem egy kicsit.
Már lassan nem fogok kezdeményezni soha, mert meguntam az egészet.
Nincs veled semmi baj, lehet vele se, de bázisra nem illetek össze.
Elmegy a kedved a kezdeményezésről, aztán még pár év és eljön a havi egy szex.
És akkor már darabra fogod tudni, hogy életed végéig nem lesz annyi örömöd, mint egy normál kapcsolatban élő nőnek 2-3 év alatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!