Az itt válaszolók szerint miért normális az, aki jóban van az exével?

Igazából az itt válaszolókkal és kérdezőkkel kapcsolatban az a nagy kérdés, hogy miért nem fogadják el, hogy nem mindenki egyforma?

Normális az, aki jóban van az exével. Meg normális az is, aki nincs. Nem mindenki egyforma.

Szerintem nem is az, hogy sokan nem fogadják ezt el, hanem túl sok az olyan történet - és tényleg - ahol az a történet vége, hogy "újra összejött az exével, mert még nem volt túl rajta mikor találkozott az új barátjával/barátnőjével"

És ettől félhetnek sokan, mert ez annyira gyakori, hogy már klisének számít.

Alap udvariasság belefér, de ha mondjuk heti 2-3 alkalommal elmennek kávézni - az intő jel. Szerintem.

Azért bőven van különbség a 'ha összefutunk, köszönünk és ha nem rohanunk, beszélünk 2 percet' és a szándékosan egymás társaságát kereső, egymás életének továbbra is szerves részét képező exek közt.

Szerintem a nagyon éles sittel levegőnek nézés is gyerekes dolog, főként ha nem történt olyan aljas húzás egyik fél részéről sem, amely mellett képtelenség semleges emberi viszonyban maradni. N

7-es: pontosan, vagy elmúlt.

én is beszélő viszonyban maradtam egy exemmel, de amikor újra bepasiztam, akkor részemről szinte megszűnt a kommunikáció felé. Az aktuális partnernek kell mindig a legfontosabbnak lennie, és legjobb, ha nem adunk okot féltékenykedésre, hiszen ha velünk csinálnák ugyanezt szintén rosszul esne.

Nekem sosem volt még párom, de elgondolkodtam a kérdésen:

1, A gyerek miatt;

2, Nem mindenki akar/szeret feszkóban élni;

3, Lehet - és ez valószínű, hogy - látott már az egyén negatív mintát pl.: a szülei által, akik kutya-macska barátságban voltak egymással különválás után, és ő ezt a mintát nem akarja követni.