Mit tennél, ha lenne egy középszeru alatti, szegény, de dolgozó párod, aki egyszercsak megkérné a kezed?

El kellene már felejteni a pénzt. A pénz az egó és az önzőség szimbóluma, a saját élvezetedről és szórakozásodról szól. Akkor most hogy jön ez össze a párkapcsolattal, ami az őszinte elfogadásról szól?

Az emberk többsége a felfogása által teremti meg a saját lelki és anyagi szegénységét. Ugyanis a pénz nem cél hanem következmény. A boldogság sem cél hanem következmény. Nem a külvilágtól, a másik embertől kell várni a megváltást. Egyébként PONTOSAN ezért tart ott a világ ahol. Képmutatás hegyek, mutogatás a másikra, felelősség hárítás és önzőség a köbön. Pénz? Hogy érted ezt? Ide a nagy vagyont, de minek is? Ja, hogy utazzak, vásárolja és léha életet éljek? Egye ennyi takar úgy alap szinten? Na, pontosan ezért csóró a többség! Viszont mint minden, ez is törvényszerű! :)

Mint ahogy a társkeresők kudarca is. Tapasztalat. Az önfejlesztés jó dolog, de az is tény, hogy 10-ből 9-en azért nem haladnak sehova, mert nem önmaguk valója miatt csinálják, hanem azért, hogy ezáltal előnyökhöz jussanak! Elmondom a milliárd dolláros titkot ingyen: ha hazudsz önmagadnak vesztes leszel. Ehhez meg kell egyfajta önismeret, szóval a többség nem is tudja értelmezni mit mondtam. Szabó Péter sem megváltó, a rengeteg ezirányú könyv sem, irányzatok sem, vallások sem. Ha nem találod meg az igazi önmagad, a kliséktől mentes öszinte önmagad, akkor nincsmire építkezned.

Persze azoknak jó lesz a milliárdos bárki is.

Igazából hozzámennék.

Miért? Nekem a házasság fontos, és van egy lélektani határ nálam, hogy milyen hosszú kapcsolat után gondolkodnék el a szakításon, ha nem kért volna meg - ez nyilván nem mindig konstans szám, hanem függ az életkorunktól, élethelyzetünktől is. És ezt mindig meg is beszélem a kapcsolat elején - nem parancsolgató módon, de a másik tisztában van vele. Ha ezek után én vele maradok hosszabb távon, az értelemszerűen azt jelenti, hogy komolyan gondolom, és hozzámennék. Ha nem kérné meg a kezemet számomra túl hosszú ideig, azok után, hogy elmondom, hogy engem ez zavar, és ezt nem tudom elviselni, akkor szakítok vele, akkor is, ha nem azért nem akar feleségül kérni, mert átverte a fejem, hanem akkor is, ha azért, mert jaj, szegényke senkinek tartja magát. Ha én bizonyítottam, hogy én nem tartom annak, akkor ezzel azt kommunikálja felém, hogy attól még úgy gondolja, hogy igen / a saját sebnyalogatása fontosabb, mint amit én szeretnék.

Ebből meg az következik, hogyha még együtt vagyunk, amikor megkéri a kezem, akkor hozzámennék.

Egyetlen kérdés lenne még: mennyi ideig titkolta, hogy nyert. Én csak együttélés után mennék hozzá bárkihez, sőt, jó, ha együttélés után kéri meg a kezem... onnantól meg azért mindkettőnkre kihatással van az, hogy ennyi pénzt szerzett. 1-2 nap oké, ha hónapokig sunnyog, az nem.

6 vagyok: azt kihagytam, hogy

hogyha még együtt vagyunk, az az én esetemben azt jelenti, hogy még nem értük el azt a határt, ami után szakítottam volna a lánykérés hiánya miatt, akkor meg technikai kérdés igazából, hogy csóró vagy gazdag volt, amikor feltette a kérdést.

Akkor meg, ha ennyire nem biztos magában, miért nem szakít? Akkor miért jobb bizonytalanságban tartani a nőt, kb. dugókapcsolat szinten?

Amúgy meg én spec. nem is akarok gyereket, alkalmatlan lennék a nevelésére.