Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Csajok, ti hogy viselitek a szingli létet, hogy vészelizek át?
32 éves vagyok, március óta vagyok szingli. Nem viselt meg a szakítás, mert már régóta nem működött a dolog, másrészt meg én akartam szakítani.
Közbe közbe elkeseredek mert nem találok senki normálisat. El vagyok egyedül de néha azt hiszem, hogy soha nem találok már senkit.
Fú tök jókat írtok, köszönöm 🙂
Számomra ez az egész egyedüllét egy hullámvasút. Van amikor tök jól vagyok, és kb akkor jut eszembe, hogy pasi kéne amikor szekrényt kell tologatnom, de van amikor teljesen szarul vagyok és elkeseredem
12: Ez nagyon szépen hangzik. Csak úgy, ahogy van, teljesen irreális.
Nem, előtte sem kellettem, csak mivel nem akartam teljesen apácaként felfordulni, belementem valakivel valamibe, akinek szintén nem jutott senki, így jobb híján rám fanyalodott. Soha nem voltam kelendő.
Az, hogy nem mindenki a külsőre megy, maximum olyan formában igaz, hogy nem mindenki CSAK a külsőre megy, hanem amellett még sok más téren is vannak az elvárásai.
22 vagyok, 2.5 éve szingli. Jól érzem magam a bőrömben, nekem a szingliség alapállapot, és nem egy hiány. Ősszel voltam társkeresőn egy hónapig, volt két randim is, de belefáradtam a dologba. Inkább üldögélek és sorozatozok, minthogy az egész napos futkozás után még hülye randikra menjek.
Nem tervezek sem házasságot, sem gyereket, úgyhogy jelenleg élem a legjobb életem, hiányérzet nélkül 😎
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!