Azért szeretheti valaki, ha rosszul bánnak vele, mert az első kapcsolatában is így volt és ez rögzült?

Sokféle oka lehet, de a legjellemzőbb az, hogy ezt látta otthon gyerekként. Sajnos még én is észrevettem magamon, hogy olyan pasikhoz ragaszkodtam eddig a legjobban, akikben megvoltak apum rossz tulajdonságai(sóherség, nárcisztikus mindig-nekem-van-igazam hozzáállás stb). Mindig kidobtam az ilyen pasikat, mert tudom, hogy ez nem egészséges és egyáltalán nem ilyen párra vágyok, de látszik, hogy sajnos ekkora hatása van annak, hogy miben nő fel az ember. A kérdésben említett lány is lehet ezt látta otthon és ezért tudat alatt az ilyen férfiakhoz vonzódik. De az is lehet, hogy komoly önbizalomhiánya van.

Szerintem senki nem szereti ha rosszul bánnak vele, legalább is el nem tudom képzelni, hogy valaki tudatosan olyan partnert választ aki majd kihasználja, nyomorgatja, kárt okoz benne. Nem, ez csak talán kívülről tűnik így. A barátnőm pl. iszonyú naivan mindig elhitte a szép ígéreteket egyes férfiaktól és mindig megszívta. Én sosem gondoltam úgy hogy ő direkt szeret szenvedni, mivel mindenről beszámolt, inkább ált. beleragadt egy halott kapcsolatba és csak nagyon későn tudott kimászni belőle. Biztos ebbe bele játszik a tárgyilagos ítélőképesség hiánya, ön és emberismeret hiánya, túlzott megfelelési kényszer is, de a mazochizmus nem, ezt bátran állíthatom.

Nekem sosem volt még párkapcsolatom, szub-szub vagyok a gyerekkorom miatt. Ez rögzült bennem. Nemrég olvastam egy könyvet, ami hatására igyekszem ezen változtatni, mert mostmár tudom a lényegi okát, a folyamatát. (F)