Ez normális? Mit tegyek, hogy ne legyen bűntudatom?

A kapcsolatom szinte tökéletes. Az a férfi a párom, akivel 100%-osan el tudom képzelni, hogy leélem az életem. Mindenét szeretem, ritkán vannak viták, akkor is apróságokon.

Van egy csoporttársam az egyetemen, akit vonzónak tartok mint pasit, de ennyi. Egyébként sem lépnék félre, még akkor sem ha Ryan Gosling feküdne az ágyamban meztelenül. Néha azonban vannak álmaim, amikben az előbb említett csoporttárssal ismerkedek, randizunk. Ébren eszembe sem jutna ilyesmi, viszont amikor felkelek és olyan valósnak tűnik az egész, bűntudatom van miatta. Olyankor hiányzik az ismerkedés varázsa, ami miatt meg egyértelműen nem éri meg felrúgni egy kapcsolatot.

Hogy lehet ezen túllendülni? Otthon kéne valahogy fűszerezni a dolgokat? Vagy ez természetes hogy úgymond próbára tesz az élet?

6 éves a kapcsolat.