Vallásos feministák, ti miért mondjátok, hogy a férfi és a nő egyenlő, amikor a szent könyvek alapján ezt nem lehet bizonyítani?

Én egyetértek veled, a kereszténység nem a feminizmust támogatja.

No de ki a jó francot érdekel ez? Ez már sokkal jobb kérdés.

Egy olyan dolgot próbálsz megmagyarázni, ami a maga idejében egyszerűen nem lehetett másképp. A vallás formálódik, változik, ahogy a vallást tisztelő nemzet változik.

A maga idejében férfi uralom volt. Nem írhattak arról, hogy a nő egyenlő jogokkal bír, mikor ez akkoriban elképzelhetetlen volt.

Maga a Biblia tanmesék sora az adott korszakból. Ezért is írják fentebb, hogy minden értelmezés kérdése.

Ennek fényében azonban a hit és a feminizmus jól megfér. A biblia alapvetően a megbocsátásra, egymás elfogadására és segítésére buzdít. Erre alapulnak a történetek.

Nem támogatja a feminizmust (hiszen a mű születése kor, sőt utána még nagyon nagyon sokáig a feminizmus nem is létezett. Így nem is tudná belevenni a történetekbe) ugyanakkor ellene se szól.

Annyira cuki, amikor mai aggyal, mai gondolkodásmóddal próbál valaki megérteni és elemzeni egy ókori szentkönyvet. Na, akkor segítek.

"Akkor azt mondta Isten: Alkossunk embert képmásunkra, hozzánk hasonlóvá, uralkodjék a tenger halain (stb). Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Aztán megáldotta Isten őket és ezt mondta: szaporodjatok, sokasodjatok,(...) uralkodjatok(...)"I mózes 1, 26-30 ig.

Sehol nincs az, hogy férfi és nő ne lennének egyenlőek. Nem is lehet, mert Isten egyszerre hímnemű és nőnemű, ezt jelenti a neve is JHVH, Jah és Hawah az első hímnemű a második nőnemű név, a kettő ötvözetéből lett a JHWH és egyértelmű a szövegből és a többesszám használatából is, hogy Isten kétnemű és ennek megfelelően teremt. Ezért normális esetben nem is nyomhatná el egyik nem a másikat. A zsidók nem is mondhatják ki a szent nevet, helyette más szavakkal illetik Istent, Éli, Abba (atya) stb. Az egész ókori társadalom és később a középkori ugyanúgy a nők kizsákmányolására és tulajdonként kezelésére épít. De a teremtés könyve leírja, hogy a paradicsomi állapot nem ez volt. Ahogyan a húsevés sem, Isten a füveket adta eledelül. Mi változott? A bűnbeesés. Amit mai aggyal megint nem lehet megérteni, felfogni, mert az alma és az egész csak egy szimbólum. Nem volt fa és nem volt evési tilalom. Maga a bűn szó jelentése nem rossz, csak annyit jelent, hogy valami, ami elválaszt Istentől. Az emberi lélek "megvilágosodását" írja le, hogyan szakadtunk le Istenről, kezdve azzal, hogy férfi és nő addigi egysége felbomlott és az emberi faj így meghasonlott önmagával. Az eredendő bűnt senki nem tudja pontosan meghatározni, vagy körülírni, mert csak egyszer lehetett elkövetni ezért nem is értjük pontosan, mi történt.

De utána már a paradicsomi állapotnak vége szakadt, az egyenlőségben élő, spirituális emberpár meghasonlott és kialakult az emberiség történelme, melynek során a női nemet olyan dologért démonizálták, amelyről nem is tehet: az isteni lélekben a női attribútum a kíváncsiság és tudásvágy, a férfi attribútum pedig a tettvágy.

De ennek ellenére, hogy a férfi lett a társadalom és a család vezetője, feje, mit ír a Biblia a házasságról, illetve a nőről? "Annak okáért a férfiú elhagyja anyját és apját és ragaszkodik a feleségéhez és lesznek ketten egy testté." A házasság pontosan azért szentség, mert az eredeti ősállapotot hivatott visszaidézni. Mivel az elborult emberi elme hierachiában gondolkodik, sokáig a férfi vezető szerepe érvényesült, de mára elérkeztünk egy új-paradicsomi korba, amikor megint lehet egyenlőnek lenni. Izgalmas idők ezek.

Amúgy annak ellenére, hogy nőellenesnek tartod a Bibliát, (én itt most főleg az ószövetségről beszéltem végig, mert az a gyökere mindennek) nem tudom feltűnt-e, hogy az összes vallási törvényt csak a férfiaknak kellett betartania. Nekik volt megszabva, hogyan öltözzenek imádkozzanak, nekik kellett mindent csinálni. A nőkre csak társadalmi törvények vonatkoztak. Ha egy nő megözvegyült, a sógora elvette feleségül, hogy ne maradjon egyedül, támasz nélkül (akkoriban még létezett többnejűség, pontosan ezért). Prófétanők amúgy mindig is voltak, még az ószövetségen is, papnők nagyon egyszerű okból nem is lehettek: a vér a monoteista vallásokban tisztátalannak számít, ezért tilos a vérevés is. Mivel Izraelben csak a papok léphettek be a szentélybe, nő nem lehetett pap, mert vérzésekor tisztátalannak számított, pontosan ezért. Márpedig a papnak be kellett mennie. Mondjuk nem kell irigyelni ezt a posztot, a papnak mindig magára kellett kötnie egy kötelet és úgy bemenni, ha Isten nem találja méltónak és halálra sújtja, akkor a holttestét ki lehessen húzni onnan.

Kérdező, a lényeget kihagytad: Újtestamentum, Pál apostol levelei az efézusiakhoz, 3. fejezet

"21 Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak.

22 Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.

23 De miképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben."

Péter apostol levelei:

Valaki mondja már el, hogyan lehet ezt úgy értelmezni, hogy férfi és nő egyenrangú.

(Péter apostol levelei véletlen maradt ott, az első levelében is van hasonló, de különösen a Pál apostoltól idézett rész vág ide)

Szóval mondja már el valaki, hol van ebben az egyenrangúság. Én itt színtiszta alá-fölérendeltséget látok.