Azért irritálja a nőket a kockulás számítógépen és videojátékok, mert a szülei ellenezték?

Én sokat játszottam tiniként, apám vette az első játékaim, ő nem játszott.

Pont az olyan agyatlanok miatt ítélem el a videójátékosokat(nem a játékot), akik leírják, hogy a barkàcsolásnak, kertészkedésnek, hírolvasásnak, munka utáni továbbképzésnek nincs értelme.

Mindnek van, a jàtéknak nincs(hacsak nem közvetíted pénzért). Lehet olyat csinálni, hogy csak fekszel és lazítasz, szórakozol, nem kell minden tettednek hasznosnak lennie, de haszontalanból legyen a legkevesebb a többihez viszonyítva. A haszontalan lehet játék is, fekvés is, mozizás is, sakkozás is, kocsmázás vagy szépítkezés/testépítés is, de arányosan abból legyen a legkevesebb és rohadtul az utolsó helyen legyen nálad, és pláne ne minden nap legyen, és a semmittevés ne legyen halaszthatatlanul fontos soha!

Mi mindketten szoktunk játszani, alapvetően más játékokkal, de néha együtt is, ő azért valamennyivel többet, addig én olvasok. Mivel 1. nem napi 6 órában tolja minden nap 2. más programjaink is vannak 3. a háztartásban ugyanúgy kiveszi a részét, így soha semmi konfliktusunk nem volt emiatt.

Tudni kell a mértéket, mint mindenben és nem kell egy dolgot kiemelten minden és mindenki elé helyezni, ennyi a titok, nem atomfizika.

Az nem zavar, ha valaki szeret játszani, én is szoktam néha, DE nagybetűs "kockával" nem kezdenék.

Részemről elsősorban azért kizáró ok, mert nagyon sokat kockultam kamaszkoromban, és rengeteg negatív hatását felfedezni véltem magamon. Durva elvonási tüneteim voltak, ami miatt agresszív voltam, meg akkor is ha a játékban valami nem sikerült, ha nem játszhattam, mert másnak át kellett engedni a pc-t/ps-t. Az online terekben éltem az életem, egy álomvilágban, nulla szociális életem volt. Erre nagyon nehéz rádöbbenni.

A másik, hogy később végülis ennek ellenére összejöttem egy nagyon kocka sráccal. Próba cseresznye alapon. Röviden tömören, a pár hónapos "kapcsolatunk" alatt minden este egyedül aludtam el. Én<game volt a fontossági sorrend, inkább játszott hajnalig mintsem velem szexelt/összebújt volna. Olyan élete volt a srácnak, hogy minden sikerélménye a játékokhoz kapcsolódott (nem tanult, se karrierje, se pénze, se egy normális kapcsolata nem volt még soha), úgyhogy ő kitörni se akart az online térből. Ez az én szememben egy vegetatív életforma.

23L

Nem, azért, mert nem értenek hozzá. Én magam is szoktam kockulni és nem zavar, ha a párom csinálja. Akkor sem, ha épp nekem nincs kedvem hozzá.

A megszállottság, az viszont engem is zavar. Azért ne mondja már bárki, hogy egészséges 12-16 órán át megfeszülve tolni valamit, aminek semmi gyakorlati haszna, csak szimplán szórakozás... Ha van párom, valahol elvárom, hogy ne szűnjön meg a világ, mert neki épp halaszthatatlan dolog az egyedül folytatott szórakozása és nyilvánvalóan nem esik jól ez nekem, a társának. Szerencsére ilyen gondunk nincs.

#9:

Felesleges a lista. Minden hobbi elfogadható, ha hobbi és egyensúlyban van az élet többi vetuletével. Minden hobbi nem elfogadható, ha csak annak él valaki, semmivel és senki mással nem foglalkozik. Legyen az bármi, game, horgászat, hímzés...