Vannak párok, akiknek nem való az összeköltözés?

Én szeretnék családot így nekem nem lenne opció a külön élés gyakorlatilag életünk végéig. Ugyanakkor szerintem majdnem minden kapcsolat megmenthető lenne ha a pár nem élne együtt. Mert ha nincs ott minden nap és mindenkinek van saját élet tere akkor a viták nagyrésze elkerülhető és mindig kicsit hiányozni fogtok egymásnak így fenn marad az érdeklődés.

Tehát ilyen értelemben nem vagytok egyedi eset de a legtöbben ezt a kapcsolat végének tekintik mert fontos számukra az együttélés.

3as

Ugyanezen a velemenyen vagyok en is.

Felteszel egy kerdest, valaszolnak ra, es felhaborodsz.

Ha valakivel csaladot, gyerekeket kepzelsz el, aligha ö a megfelelö partner.

De maradj vele, eljetek a modern eleteteket, ha ez neked jo.

Szerencsere nem minden nö el azzal a mottoval, hogy 'szabadsagot akarok'.

Viszont megsugom, 50 ev mulva sirni fogsz, hogy a kutyadon vagy a macskadon kivül senkid nincs.

Na most én teljesen egyetértek azzal, hogy sok kapcsolat jobban működik ha nem kell egymást elviselni. De mégis mi értelme egy ilyen kapcsolatnak? Ha néhány óra után már menekülnél tőle, ha rengeteg dologban nem egyeztek? Az, hogy szétköltöztök egy tüneti kezelés, attól még a rengeteg probléma és az ellentétek ott maradnak. Az lehet, hogy egy ideig nem jönnek ki ha el tudtok menekülni egymás elől, de ez így hosszú távon nem fenntartható. Mi értelme olyannal lenni akinek zavar és idegesít a jelenléte meg a véleménye, szokásai néhány óra vagy nap után?

Nézzük meg akkor, hogy mi okozhat ekkora problémát egy együttélésnél. Anyagiak mondjuk? Hát megnézném, hogy hogy lehet két ennyire ellentétes pénzügyi kultúrával csak egy járogatást is fenntartani. Előbb-utóbb úgy is ki fog jönni, úgy is lesz olyan amibe közösen akartok pénzt fektetni de nem fog menni az ellentét miatt, nem kell ehhez gyerek. Vagy esetleg a házimunka? A párod nem csinál otthon semmit, nem fog zavarni x idő után ha a retekbe, mosatlan hegyek közé mész át hozzá? Vagy ha megint nincs normális kaja mert nem vásárolt be? Esetleg a szabadidő, "én-idő" a probléma? Ha igen akkor minek vagy kapcsolatban? Akinek fárasztó foglalkozni hosszabb távon a párjával az hogy gondolja, mitől fog működni évek múlva is, hogy fogják az érzelmeket fenntartani? Vagy nem tudtok beszélgetni, mindenről más a vélemény, mindenen vita van? Ez meg egy olyan ellentét megint csak ami úgy is szét fogja cseszni a kapcsolatot. Nem fogsz tudni pozitív véleményt tartani olyan emberről aki számodra teljesen elfogadhatatlan véleménnyel van dolgokról.

Szóval szép és jó, hogy sok kapcsolat menthető lenne ha nem élnének együtt. Csak ezeket a kapcsolatokat nem kell megmenteni mert az, hogy nem képesek együtt létezni mindössze annyit jelent, hogy semmi keresnivalójuk egymás mellett. Az, hogy kell némi kompromisszumot kötni nem azt jelenti, hogy fogadj el valakit a legkisebb mértékben sem felel meg neked és kicsit sem illetek össze. Ennél bármikor találsz "tökéletesebb" embert. Az, hogy bizonyos dolgokban kompromisszumot kell kötni azt jelenti, hogy mondjuk elfogadod, hogy nem rakja vissza a macisajtra a tetejét. Nem pedig azt, hogy semmiben nem egyeztek de mégis kínlódjál vele.

En azert nem hiszek ebben, mert hogy mondhatod, hogy o a parod meg eleted tarsa, ha konkretan kozos haztartasban sem tudtok elni? Laktam mar egyutt 3 generacioval egyszerre, laktam mar legjobb baratnovel, idegen lakotarssal, kollegiumban meg harman voltunk kb 12 nmre bezsufolva, megsem voltak balhek, veszekedesek, egyutt tudtunk elni. Igy szamomra erthetetlen, hogy valaki pont a parjaval ne tudjon egyutt lakni, nalam mar ott sulyos nezetbeli es eletstilusbeli kulonbsegeknek kellenek ehhez, de azok meg mar a randis esteken is kibuktak volna.

Ha nektek igy esik jol elni, akkor hajra, de te kerdezted a mi velemenyunket, ne sertodj meg azon, hogyha elmondjuk, hogy mi meg nem tartjuk eleteros kapcsolatnak azt, ahol vissza kell lepni egy lepest, hogy mukodokepes legyen, mert egy szinttel feljebb(pl. az osszekoltozes szintjen) mar nem mukodne.