Papucs férfiak feleségei/barátnői! Nektek jó így a kapcsolat, vagy szeretnétek, ha a párotok a sarkára?

Nem, mert a nőknek ez a legjobb.

Nem szól bele semmibe, a pénzt hozza és mellette simán lehet szeretőt is tartani.

A saját környezetemben azt látom, hogy a papucs pasival együttlévő nők egyrészt szeretnék, ha a párjuk kemény lenne, nem engedne mindig mindenben, ennek hangot is adnak, de persze a valóságban amint a férfi a legkisebb jelét adja, hogy a sarkára akar valamiben állni, azonnal a porba döngölik.

Igazából ez szeintem a játszmáról szól számukra, hogy "légy már határozottabb", de amint hatrozottabb, megmutatja, hogy kinél is van a gyeplő.

Az ilyenek megérdemlik egymást oda-vissza (pedig gyakran sajnálják, hogy szegény nő, milyen teszetosza a pasas, vagy szegény pasas, milyen keményen fogja a csaj)

" Mert ha egy pasi évekig papucs, akkor már nagyon gáz ha hirtelen elkezd keménykedni, beleszólni a dolgokba."

Ez nem úgy működik, hogy 20 évig papucs, aztán a sarkára áll. Az ilyen kapcsolatban a domináns fél az első perctől játsza ezt a húzd meg-ereszd el játékot

Nálunk, én vagyok férfi létemre a barátságosabb, érzelmesebb. Ezt idővel szépen ki is használta a feleségem, majd amikor betelt nálam a pohár, elkentem a száját, mármint képletesen. Az volt a baj, hogy menet közben hiába szóltam neki, ő semmin sem változtatott. Azért mert emberi módon viselkedtem vele és bárkivel, ő ezt szinte a gyengeség jelének érezte tudat alatt. Majd jött a csúcspont, amikor betelt a pohár. Nem vagyok agresszív, verekedős típus, de beütöttem a fürdőszoba ajtót ököllel. Ekkor döbbent rá, hogy véget ért egy korszak. Aztán elmondtam neki, hogy mi lesz ezentúl! Fáj a feje? Állandóan fáradt? Nem lesz szex? Max. neki, mert én bizony akkor máshoz megyek. Nincs kaja otthon? Lehet főzni. Nincs véleményem? Innentől kezdve csak az lesz.

Érdekes, mert arra jöttem rá, hogy emberi módon, de le kell dominálni őt. Ha nem teszem, akkor ő fog, és abból nem lesz semmi. Ha hozom az előzékeny formám, akkor az tudat alatt gyengeség jele nála. Ennek már két éve, és az az igazság, hogy azóta teljesen rendben van a házasságunk. Megvan mindenkinek a mozgástere, a saját szabadsága, a közös életünk, létezik a férfi és a nő, az apa és az anya.

Valamelyik nap azt mondta, hogy egy férfi 100X jobb ha le kell állítani, mintha csak mosolygós, bólogató jófiú lenne, aki ezzel a viselkedéssel egy alacsony rezgést, unalmat közvetít a nő felé. Igazából, nem esett nehezemre kihoznom magamból az energiát...

Bocsánat ha a férfi szemszögből írtam, de ebben benne van a női oldal is.