Mi az igazság ezzel kapcsolatban?

Valóban káros hat a sok probléma egy kapcsolatra.

Van ahol ezt kibírja a szerelem és van ahol nem.

Nem vagytok házasok, könnyebben ki tudsz lépni belőle, ha úgy érzed, hogy neked ez már sok, és nem is látsz reményt a javulásra.

Amíg egyedül vagyunk, addig rendbe kell tenni az életünket és utána ismerkedni.

Mikor kapcsolatban vagyunk, akkor a problémáknak nem kellene rontani a kapcsolatot, ha egymással van problémánk és nem lehet megbeszélni, megoldani, akkor érdemes elgondolkozni a szakításon.

Iszonyat ködösen fogalmaztál, így nem is lehet normális választ adni, csak ködöset.

Milyen problémáról van szó?

Ha olyanról, amiért ketten együtt vagytok felelősek, pl. született egy fogyatékos gyerek, akkor bizony ki kell tartani, nem léphetsz csak úgy le, hogy bocsi, nekem ez túl stresszes, csináld egyedül, jó szórakozást hozzá.

A kapcsolat elején, pontosabban a fejlődése során bizony fel kell tárni, hogy melyik fél milyen problémákkal megy bele a kapcsolatba, milyenek az értékrendek, elvárások... a másik fél ebből mit hogyan tud elfogadni, kezelni.

Mint ahogy az is kérdés, hogy hajlandóak vagytok-e összefogni azért, hogy a problémát kezeljétek, megoldjátok, vagy inkább csak együtt éldegéltek a problémák mellett, és ha már felőröl benneteket, akkor a szakításon gondolkozni.

Mi kivulrol nem tudjuk.

A joban, rosszban nekem egy hosszu idon ativelo szovetseget jelent.

Ha fiatalon, rovid ido utan egyik fel ennyit nyafog, bizonytalankodik, mi lesz kesobb?

Nem tudom, o milyen. De esetleg megerdemelne eselyt arra, hogy ujat talaljon.

Szerintem te problemaznal a kovetkezovel is. Es ha nem parkapcsolatban elnel, csak szex?

Ha van parkapcsolat, az nem boldogsag, csattogo pillangok kergetese. Lehetnek jo es izgalmas pillanatok, de nem happy end felirat.