Mi értelme az életnek ha folyton csak csalódás ér?

Képzelj el egy lányt aki utálja magát, folyton csak panaszkodik és mindig kiül az arcára ez a felfogás. Szerinted ez vonzó bárki számára?

Meg persze arra is esküdni mernék hogy aki szeret téged vagy próbálkozik nálad, azt levegőnek nézed mert ő nem jön be neked.

Szerinted ki kell azert tegyen h neked minden osszejojjon? Anyuka apuka? Az isten?

Szerinted mindenkinek megadatik a jo sors? Persze hogy nem, de van olyan aki a balsorsbol is ki tud kerulni es van olyan is aki a jot se becsuli. Aa nem is ertem miert irok neked. A magad fajtak csak rinyalnak, de lofaszt nem teszel le az asztalra...

Elvileg a csalódásnak az lenne az értelme, hogy tanuljon belōle az ember, felismerje a tévedéseit, törekedjen arra, hogy legközelebb okosabb legyen legközelebb.

Aki viszont sosem tud tanulni a hibájából, abból hiányzik az agy és az értelem képessége. Akinek nincsen agya, az a világot s az “életet” fogja hibáztatni, mert nem képes magába nézni s felismerni az okokat. Az agyatlan ember azt hiszi, hogy mindenki másnak csak úgy ok nélkül az ölükbe hullik minden, puszta szerencsébōl.

tulajdonképpen az a kèrdés, hogy mi értelme hülyének lenni s folyton elbénáskodni mindent?

#9 Mégis mit tettèl? Erre nem igen lehet mit mondani, ahhoz ismerni kellene a konkrét helyzetet s aszerint kezelni. Milyen férfiakkal ismerkedtél eddig? Hol bukott el az egész? Milyen problémákkal szembesültetek? Bōvebb infók?

De ha neked könnyebben megy az önsajnáltatás..