Nem ő az igazi? Vagy ez csak a betegség miatt van?

A napokban beteg a párom és minden nap összeveszünk valamin. Önmagában véve irritábilis ilyenkor, ingerlékenyebb és a kapcsolatunk sem a legfényesebb mostanában, ezért voltak megbeszélnivaló problémák. Lehet nem kell betegen beszélni se párkapcsolatról de már így is húzódott egy darabig és engem zavart a dolog. Mikor próbáltunk beszélni ezekről, akkor egyik percben még összeveszés közepén voltunk, másik percben meg a legnagyobb egyetértésben.

Meg azon is összevitatkoztunk, hogy mennyit dolgozik vagy nem dolgozik betegen, én jót akarok neki, akarom, hogy pihenjen többet, ő meg azzal jön, hogy nem lehet. (Egyetemi oktató, ha elmarad órája, azt be kell pótolni, azt meg nem akarja, mert így is van elég dolga, azt mondja, levelezős plusz órák, konferencia, szerkesztőség, a többi) Meg rosszul esett, hogy azt nem akarta, hogy én menjek hozzá ha beteg de az nem zavarja, ha a kollegái az irodában ott ülnek vele (többen vannak egy helyen), meg a szülei is voltak nála. Úgy érzem, engem ezzel diszkriminál. Nem az a baj, hogy velem nem akar találkozni, hanem hogy ha tényleg beteg, akkor ne dolgozza agyon magát és a szüleivel se találkozzon.

Máskor ő mondja nekem, hogy milyen már, amikor egy kollega betegen megy dolgozni, megfertőz másokat, erre ő is ezt csinálja.

Ettől függetlenül nem tetszik, hogy nem egy súlyos betegsége van (mi egy nátha a kórházi műtétekhez, súlyos dolgokhoz képest) és ezen annyira elkenődik.

Ha ennyire zavaró tényező ez a betegsége, akkor nem vagyunk összeillők? Segítek neki ha kell, vittem neki dolgokat, először nagyon örült is, hogy lát, mióta eljöttem tőle, azóta hangulatváltozásai vannak.